Kizárólag diplomásokat alkalmaznának a munkáltatók ezeken a területeken

Bár a trendek mást mutatnak, egyes területeken még mindig nagyon fontos a felsőfokú végzettség megléte.

  • Székács Linda

"Folyamatosan változnak a trendek a munkaerőpiacon a munkáltatók elvárásait illetően, a meglévő papírokról sok esetben átkerül a fókusz a jelöltek készségeire, attitűdjére, azonban vannak olyan szakterületek, amelyekre jellemzően kizárólag diplomások önéletrajzait várják" - írja az Eduline-nak küldött elemzésében a Profession.hu.

Az állásportál az egyetemi végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci lehetőségeit vizsgálta friss elemzésében, amely alapján azt írják; bizonyos területeken csak diplomások jelentkezésék várják a munkáltatók.

"2024 során a pénzügyi és gazdasági igazgatókat kereső hirdetések között szerepelt a legmagasabb arányban az elvárások között a felsőfokú végzettség. Ezt követték a közgazdászokat és a jogi szakembereket kereső munkalehetősége" - írják.

Hozzáteszik, hogy összdarabszámot tekintve a legtöbb olyan hirdetés, amelynél megjelölték a jelentkezők felé támasztott elvárások között a diploma meglétét a mérnöki, a pénzügy és könyvelés, valamint a gyártás, termelés szektorban meghirdetett állásra vonatkozott.

Ezeken belül az alábbi szakmáknál volt a legtöbb, kifejezetten diplomásoknak szóló lehetőség 2024-ben:

  • projektmenedzsment (az összes felsőfokú végzettséget elváró álláshirdetés 5,5%-át ebben a szakmai alkategóriában adták fel tavaly),
  • gépészmérnök (4,3%),
  • villamosmérnök (4%),
  • könyvelés (3,9%),
  • kontrolling (3,1%),
  • anyaggazdálkodás,
  • beszerzés (3%),
  • programozó, fejlesztő (2,8%),
  • banki értékesítés (2%),
  • minőségbiztosítási mérnök (1,8%),
  • folyamatmérnök (1,6%).

Az álláskeresők körében a legnépszerűbb, diplomát igénylő szakterületek a marketing, média és PR, a cégvezetés, menedzsment, a HR és munkaügy, valamint a jog számítottak tavaly.

"Ezek azok a felsőfokú végzettséget igénylő hivatások, amelyekre kimagaslóan sok munkavállalói jelentkezés érkezett" - jegyzik meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.