Elérheti az egymillió forintos bruttó átlagjövedelmet: ezért érdemes mesterdiplomát szerezni gazdasági szakon

Átlagosan 25 százalékkal többet kereshettek gazdasági végzettséggel, ha alapképzés után mesterdiplomát is szereztek.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es, legfrissebb – 2021/2022-ben végzetteket is vizsgáló – adataiból kiderült, hogy a gazdaságtudományi mesterképzések közül a stratégiai nemzetközi menedzsment diplomával lehet a legtöbbet keresni.

A statisztikák szerint azok a pályakezdők, akik gazdasági szakon szereztek mesterdiplomát, azoknak a bruttó átlagjövedelme 697 635 forint. Ez az összeg közel 25 százalékkal magasabb, mint az alapképzés után megkereshető átlagos havi jövedelem, ami 523 198 forint.

Az öt legjobban kereső gazdasági mesterdiplomák bruttó átlagjövedelme:

  1. Stratégiai nemzetközi menedzsment: 1 017 274 forint
  2. Biztosítási és pénzügyi matematika: 956 002 forint
  3. Közgazdasági elemző: 822 448 forint
  4. Pénzügy: 804 233 forint
  5. Számvitel: 776 646 forint

Látható, hogy a top öt legjobban fizető gazdasági mesterképzés közül a „legalacsonyabb” fizetést adó szak bruttó havi bére is 700 ezer forint fölött alakul. A legjobban fizető munka pedig eléri a bruttó egymillió forintot. Ehhez hasonló fizetésre például a frissen végzett orvosok számíthatnak, miután elvégezték osztatlan képzést.

A három legnépszerűbb gazdasági alapszak fizetéseiről ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.