Míg a szülők 63 százaléka, addig a kamaszok 70 százaléka tulajdonít nagyobb jelentőséget a diploma megszerzésének.
Az UniCredit Bank reprezentatív kutatása, amely a 15–19 éves kamaszok és szüleik továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos döntéseinek a hátterét vizsgálta, rávilágított arra, hogy a pályaválasztás kérdésében a fiatalok és szüleik eltérő felfogással rendelkeznek.
Míg a szülők fele közös döntésről számol be, a 15–19 éves kamaszok mindössze 15 százaléka ért ezzel egyet – többségük (60%) szerint a választás elsősorban az ő felelősségük, sőt, minden harmadik fiatal teljesen önállóan határozott.
Az érettségi és az idegennyelv-tudás fontosságát 95 százalékban egybehangzóan elismerik a szülők és gyerekeik, de a diploma és a szakma jelentősége terén már megoszlanak a vélemények: míg a fiatalok inkább a diplomára helyeznék hangsúlyt, a szülők a szakmaszerzésben látják a biztos jövőt.
Különbségek az anyagi háttér és végzettség tükrében
A kutatás szerint a szülők társadalmi státusza nagyban meghatározza a döntési mechanizmusokat. A szakiskolában vagy szakközépiskolában tanuló gyerekek esetében az átlagnál nagyobb arányban (14%) döntöttek a szülők a továbbtanulásról a gyerek megkérdezése nélkül.
Az alacsonyabb iskolázottságú vagy nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknél is hasonló a helyzet, akiknek tizede határoz (teljesen vagy többnyire) egyedül a gyereke jövőjéről, és csak 41 százalékuk vele közösen, míg a jobb anyagi helyzetben élők között ez az arány 5, illetve 49 százalékos.
A jómódú szülők 74 százaléka fontosnak tartja a diploma megszerzését, míg a kevésbé tehetősek körében ez az arány csak 56 százalék.
Szakma vagy diploma: mit tartanak fontosnak?
Bár a diplomás szülők 80 százaléka szerint fontos a felsőfokú végzettség, csak minden harmadik válaszadó szerint nagyon fontos. A spektrum másik oldalán a szakiskolát végzett felnőttek vannak, akik közül feleennyi (41%) gondolja, hogy gyerekének diplomára lehet majd szüksége.
Érdekes módon minden ötödik szülő szerint a gyereküknek érdemes az ő pályájukat folytatni, de a Z generációs fiatalok nagy része (85%) ragaszkodik saját elképzeléseihez.
Generációk közös nevezője
Az érettségi és az idegennyelv-tudás jelentőségét szinte mindenki elismeri: az X és a Z generáció szinte teljesen egyetért abban, hogy kell az érettségi (94% / 93%) és fontos az idegennyelv-tudás (95% / 92%).
Azonban a lakóhely és az életkor képes befolyásolni az értékelést. Fontosabbnak gondolják az érettségit azok a szülők, akiknek van érettségijük (77%) vagy diplomájuk (78%); továbbá, akik átlagos (69%) vagy jó (77%) anyagi helyzetben élnek; de az is igaz, hogy a rossz anyagi körülmények között élő szülők 61 százaléka is fontosnak tartja az érettségit.
A budapesti szülők (77%) gondolják leginkább szükségesnek a nyelvtudást, szemben a falvakban élő válaszadókkal (56%). Továbbá míg a diplomás szülők 83 százaléka, addig az általános iskolát végzetteknek már csak 43 százaléka szerint kell idegen nyelveket tudni manapság.
Az adatok összességében azt mutatják, hogy a pályaválasztás ma már egyre inkább a fiatalok kezében van, akik tudatosan tervezik jövőjüket, miközben a szülők igyekeznek tanácsadóként támogatni őket.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
