Egy év alatt megugrott azoknak a magyaroknak a száma, akik bruttó másfél milliónál többet keresnek

Az MNB idén is közzétette az inflációs jelentését, amiből kiderült, hogy mennyit kerestek 2023-ban a magyarok.

Fontos kiemelni, hogy az MNB a NAV járulékadatbázisa alapján számolt, amiben többek között benne vannak az idénymunkások vagy éppenséggel a részmunkaidőben dolgozók, akik lejjebb húzzák az átlagot - szúrta ki a Telex.

Az adatokból látszik, hogy a magyar dolgozók 3,6 százaléka közmunkás, 5,1 százaléka a minimálbért, míg 7,9 százaléka a garantált bérminimumot vitte haza. A dolgozók nagy része a garantált bérminimum felett, de bruttó másfél millió forint alatt keresett, értelemszerűen ebben a sávban minél magasabb egy fizetés, annál kevesebbeknek járt.

2022-höz képest elmondható, hogy 21-ről mintegy 17 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a garantált bérminimum és a minimálbér között kerestek. Ehhez képest a legalább bruttó másfél millió forintos fizetések aránya 2,3 százalékról 3,4 százalékra növekedett.

A legjobban kereső diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.