Egy év alatt megugrott azoknak a magyaroknak a száma, akik bruttó másfél milliónál többet keresnek

Az MNB idén is közzétette az inflációs jelentését, amiből kiderült, hogy mennyit kerestek 2023-ban a magyarok.

Fontos kiemelni, hogy az MNB a NAV járulékadatbázisa alapján számolt, amiben többek között benne vannak az idénymunkások vagy éppenséggel a részmunkaidőben dolgozók, akik lejjebb húzzák az átlagot - szúrta ki a Telex.

Az adatokból látszik, hogy a magyar dolgozók 3,6 százaléka közmunkás, 5,1 százaléka a minimálbért, míg 7,9 százaléka a garantált bérminimumot vitte haza. A dolgozók nagy része a garantált bérminimum felett, de bruttó másfél millió forint alatt keresett, értelemszerűen ebben a sávban minél magasabb egy fizetés, annál kevesebbeknek járt.

2022-höz képest elmondható, hogy 21-ről mintegy 17 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a garantált bérminimum és a minimálbér között kerestek. Ehhez képest a legalább bruttó másfél millió forintos fizetések aránya 2,3 százalékról 3,4 százalékra növekedett.

A legjobban kereső diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

Hozzászólások

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.