Az MNB idén is közzétette az inflációs jelentését, amiből kiderült, hogy mennyit kerestek 2023-ban a magyarok.
Fontos kiemelni, hogy az MNB a NAV járulékadatbázisa alapján számolt, amiben többek között benne vannak az idénymunkások vagy éppenséggel a részmunkaidőben dolgozók, akik lejjebb húzzák az átlagot - szúrta ki a Telex.
Az adatokból látszik, hogy a magyar dolgozók 3,6 százaléka közmunkás, 5,1 százaléka a minimálbért, míg 7,9 százaléka a garantált bérminimumot vitte haza. A dolgozók nagy része a garantált bérminimum felett, de bruttó másfél millió forint alatt keresett, értelemszerűen ebben a sávban minél magasabb egy fizetés, annál kevesebbeknek járt.
2022-höz képest elmondható, hogy 21-ről mintegy 17 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a garantált bérminimum és a minimálbér között kerestek. Ehhez képest a legalább bruttó másfél millió forintos fizetések aránya 2,3 százalékról 3,4 százalékra növekedett.
A legjobban kereső diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Gyógypedagógusok részt vennének az osztálytermi munkákban, kevesebb adminisztráció, a diákok napirendjéhez igazodó fejlesztések - ilyen és ehhez hasonló javaslatok szerepelnek az SNI munkacsoport tízpontos csomagjában.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
