Egy év alatt megugrott azoknak a magyaroknak a száma, akik bruttó másfél milliónál többet keresnek

Az MNB idén is közzétette az inflációs jelentését, amiből kiderült, hogy mennyit kerestek 2023-ban a magyarok.

Fontos kiemelni, hogy az MNB a NAV járulékadatbázisa alapján számolt, amiben többek között benne vannak az idénymunkások vagy éppenséggel a részmunkaidőben dolgozók, akik lejjebb húzzák az átlagot - szúrta ki a Telex.

Az adatokból látszik, hogy a magyar dolgozók 3,6 százaléka közmunkás, 5,1 százaléka a minimálbért, míg 7,9 százaléka a garantált bérminimumot vitte haza. A dolgozók nagy része a garantált bérminimum felett, de bruttó másfél millió forint alatt keresett, értelemszerűen ebben a sávban minél magasabb egy fizetés, annál kevesebbeknek járt.

2022-höz képest elmondható, hogy 21-ről mintegy 17 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a garantált bérminimum és a minimálbér között kerestek. Ehhez képest a legalább bruttó másfél millió forintos fizetések aránya 2,3 százalékról 3,4 százalékra növekedett.

A legjobban kereső diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Közoktatás
Vendégszerző

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Átvilágították a Tempus Közalapítványt, milliárdos hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az oktatási minisztérium

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.