Papírlegyező, korábban utalt januári cafeteria és lejárt édességek - furcsa karácsonyi céges ajándékok

Nem mindenki kap vastag több százezre bónuszt, "luxus" ajándékcsomagot vagy 13. havi fizetést karácsonyra a munkahelyétől. Összegyűjtöttünk néhány érdekes példát.

A Redditen az egyik felhasználó vetette fel, kinek, milyen céges karácsonyi ajándék volt az, amit lehet, jobb lett volna oda sem adni. Az egyik válaszoló úgy fogalmazott, hogy ő egyszer úgy kapott 5 ezer forintos karácsonyi bónuszt, amit aztán utána levontak a januári fizetéséből.

Egy másik kommentelő azt érezte megalázónak, hogy a januári cafeteriát a vállalat még decemberben korábban elutalta karácsonyi ajándékként, de olyanra is volt példa, hogy a dolgozók azt kapták az ünnepekre, legalábbis a cégvezető beszédéből ez derült ki, hogy a pénzügyi veszteségek ellenére senkit sem rúgnak ki.

A néhány ezer forintos bónuszok mellett szép számmal akadtak olyanok, akik valamilyen céges repiajándék például toll, bögre, pulóver vagy szájmaszk volt az év végi jutalma. Ezek közül az egyik legextrémebb eset az volt, amikor egy olyan munkahelyen, ahol 99 százalékban férfiak dolgoztak, logós papírlegyező és egy miniméz volt az ünnepi meglepetés.

Egy harmadik felhasználó azt írta, hogy egyszer olyan céges ajándékkosárral ismerték el a munkáját, amiben több édesség szavatossági ideje is lejárt.

Többen kaptak év végén egy szem szaloncukrot vagy egy szelet bejglit a cégtől, míg mások úgy ünnepelték a munkahelyükön a karácsonyt, hogy hozhattak be süteményt.

Hosszú évek óta először idén kapnak karácsonyra pulykapénzt a pedagógusok, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.