Nem mindenki kap vastag több százezre bónuszt, "luxus" ajándékcsomagot vagy 13. havi fizetést karácsonyra a munkahelyétől. Összegyűjtöttünk néhány érdekes példát.
A Redditen az egyik felhasználó vetette fel, kinek, milyen céges karácsonyi ajándék volt az, amit lehet, jobb lett volna oda sem adni. Az egyik válaszoló úgy fogalmazott, hogy ő egyszer úgy kapott 5 ezer forintos karácsonyi bónuszt, amit aztán utána levontak a januári fizetéséből.
Egy másik kommentelő azt érezte megalázónak, hogy a januári cafeteriát a vállalat még decemberben korábban elutalta karácsonyi ajándékként, de olyanra is volt példa, hogy a dolgozók azt kapták az ünnepekre, legalábbis a cégvezető beszédéből ez derült ki, hogy a pénzügyi veszteségek ellenére senkit sem rúgnak ki.
A néhány ezer forintos bónuszok mellett szép számmal akadtak olyanok, akik valamilyen céges repiajándék például toll, bögre, pulóver vagy szájmaszk volt az év végi jutalma. Ezek közül az egyik legextrémebb eset az volt, amikor egy olyan munkahelyen, ahol 99 százalékban férfiak dolgoztak, logós papírlegyező és egy miniméz volt az ünnepi meglepetés.
Egy harmadik felhasználó azt írta, hogy egyszer olyan céges ajándékkosárral ismerték el a munkáját, amiben több édesség szavatossági ideje is lejárt.
Többen kaptak év végén egy szem szaloncukrot vagy egy szelet bejglit a cégtől, míg mások úgy ünnepelték a munkahelyükön a karácsonyt, hogy hozhattak be süteményt.
Hosszú évek óta először idén kapnak karácsonyra pulykapénzt a pedagógusok, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
