Ezzel az öt alapszakos diplomával lehet a legkevesebbet keresni

Az agrár és a művészetközvetítés képzésterületén szerzett diplomákkal lehet a legkevesebbet keresni. Ezek közül van olyan, aminek a bruttó átlag havi bére 2022-ben nem érte el a 200 ezer forintot.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as adataiból kiderült, hogy a 2020/2021-ben végzettek közül, milyen diplomával kerestek bruttóban a legkevesebbet 2022 decemberében.

Az adatok alapján ezzel az öt diplomával lehetett a legkevesebbet keresni:

  • lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki: 177 887 Ft
  • zenekultúra: 236 305 Ft
  • képalkotás: 261 007 Ft
  • kertészmérnöki: 276 938 Ft
  • táncművész: 290 340 Ft

Fontos kiemelni, hogy a listában szereplő bérek időközben módosulhattak. Mivel a garantált bérminimum összege 2024-ben már bruttó 326.000 forint (nettó 216.800 forintot), így például a lótenyésztő havi keresete sem lehet ennél kevesebb az idei évben.

Továbbá a DPR nem tér ki arra, hogy az alapszakon diplomázott hallgatók hány százaléka tanul tovább mesterszakon. Az adatokból pedig látható, hogy szakterülettől függetlenül a mesterszakos kezdőfizetések magasabbak, mint az alapszakos diplomáké.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.