9 százalékkal emelik a minimálbér, 7 százalékkal a garantált bérminimum összegét 2025-ben

De már azt is tudni, hogy 2026-ban és 2027-ben várhatóan mennyi lesz.

  • Székács Linda

A minimálbér bruttó 266 800 forintról 290 812 forintra, a garantált bérminimum bruttó 326 000 forintról 348 820 forintra emelkedik 2025-ben - írta meg a Portfolio a kormány megállapodását a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A minimálbér összege így január 1-től 9 százalékkal, a garantált bérminimum összege pedig 7 százalékkal nő.

A kormány a fórumon három évre állapodott meg a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel a bérekről. Így már azt is tudni, hogy 2026-ra a minimálbér összege további 13, 2024-ben pedig 14 százalékkal nő. Ezzel teljesülhet az a feltétel, hogy 2027-re a minimálbér eléri a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Amennyiben viszont a vártnál, illetve tervezettnél alacsonyabb a gazdasági növekedés, vagy másképp alakul az infláció, újra tárgyalóasztalhoz ülnek a felek - írják.

A béremelésért cserébe a munkáltatók segítséget kapnak. A Portfolio szerint bár ezzel kapcsolatban még nem ismert minden részlet, úgy tudják, hogy a szociális hozzájárulási adót a cégeknek mindig a megelőző évi minimálbér után kell fizetniük, nem pedig az arra az évre érvényes mérték alapján.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.