9 százalékkal emelik a minimálbér, 7 százalékkal a garantált bérminimum összegét 2025-ben

De már azt is tudni, hogy 2026-ban és 2027-ben várhatóan mennyi lesz.

  • Székács Linda

A minimálbér bruttó 266 800 forintról 290 812 forintra, a garantált bérminimum bruttó 326 000 forintról 348 820 forintra emelkedik 2025-ben - írta meg a Portfolio a kormány megállapodását a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A minimálbér összege így január 1-től 9 százalékkal, a garantált bérminimum összege pedig 7 százalékkal nő.

A kormány a fórumon három évre állapodott meg a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel a bérekről. Így már azt is tudni, hogy 2026-ra a minimálbér összege további 13, 2024-ben pedig 14 százalékkal nő. Ezzel teljesülhet az a feltétel, hogy 2027-re a minimálbér eléri a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Amennyiben viszont a vártnál, illetve tervezettnél alacsonyabb a gazdasági növekedés, vagy másképp alakul az infláció, újra tárgyalóasztalhoz ülnek a felek - írják.

A béremelésért cserébe a munkáltatók segítséget kapnak. A Portfolio szerint bár ezzel kapcsolatban még nem ismert minden részlet, úgy tudják, hogy a szociális hozzájárulási adót a cégeknek mindig a megelőző évi minimálbér után kell fizetniük, nem pedig az arra az évre érvényes mérték alapján.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.