Magyar éremeső a szakmák olimpiáján

A WorldSkills világversenyen közel 69 országból mintegy 1400 fiatal szakember mérte össze a tudását 59 hivatalos versenyszámban és 3 bemutató szakmában.

Az idei WorldSkills világversenyt szeptember 10-15. között tartották a franciaországi Lyonban, amelyen Magyarországot 25 versenyző képviselte. A magyar diákok remelül szerepeltek a nemzetközi megmérettetésen, főleg az informatikusok:

  • Mrakovics Olivér a webfejlesztők versenyében aranyérmet
  • Koncsik Zsolt informatikai rendszerüzemeltetésben bronzérmet nyert.

Stefán Kornél pedig szoftverfejlesztésben lett bronzérmes, de mellette egy részverseny leggyorsabbjaként aranyérmet kapott - írja az MTI.

Rajtuk kívül a szakmájában elért kiemelkedő teljesítményéért 18 magyar versenyző kapott kiválósági érmet, így összesítésben a magyar küldöttség az előkelő tizedik helyen zárt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nappali képzésre járó középiskolások kicsivel több, mint fele (53 százaléka), mintegy 227 ezer diák szakképző iskolában, technikumban vagy pedig szakgimnáziumban tanul.

Az előző tanévhez képest a szakképző iskolákban tanulók száma 18 százalékkal nőtt, így már ilyen intézménybe 156 ezer fiatal jár. A szakképző iskolákban leginkább műszaki, ipari és építőipari képzések a legnépszerűbben, ezen belül a legtöbben szakácsnak (4 ezren), kereskedelmi értékesítőnek (4 ezren), hegesztőnek (3 ezren) és villanyszerelőnek (2,7 ezren) tanulnak.

A technikumi, szakgimnáziumi képzések közül  a tanulók közel kétharmada a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul. Ezek közül a legtöbben, 9 ezren pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséget szeretnének.

 

 

 

 

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.