Többen dolgoznak, mint tavaly ilyenkor, de a külföldi munkavállalók száma is nőtt

Több mint kétszázezren voltak munkanélküliek júliusban.

  • Tornyos Kata

Júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel, 4 millió 765 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 209 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2% volt – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából.

A férfi foglalkoztatottak létszáma kismértékben, 2 millió 501 ezer főre csökkent, a nőké pedig 29 ezerrel, 2 millió 245 ezer főre nőtt. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 580 ezer fő dolgozott, 26 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Miközben a külföldön dolgozók létszáma 2109 ezer főre nőtt, a közfoglalkoztatottak létszáma 12 ezerrel, 57 ezer főre csökkent.

A 2024. május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek között 4 millió 746 ezer volt. Míg az összlétszám érdemben nem változott, addig a férfi foglalkoztatottak létszáma kismértékben, 2 millió 501 ezerre csökkent, a nőké pedig 29 ezerrel, 2 millió 245 ezerre nőtt.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,7 hónap volt, az összes munkanélküli 37%-a 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 35%-a legalább egy éve keresett állást. A nyilvántartott álláskeresők létszáma július végén az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal, 224 ezerre csökkent.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István