Az uniós országok egyharmada már elérte a 2030-ra kitűzött célt.
Az Eurostat friss felmérése szerint 2023-ban az Európai Unióban élő 15 és 29 év közötti fiatalok között 10-ből több mint egy fő nem vett részt sem foglalkoztatásban, oktatásban, vagy valamilyen képzésben (NEET). Ez az arány pedig 0,5 százalékos csökkenést jelent 2022-höz képest.
Ki számít a NEET kategóriába?
A NEET rövidítés (angolul: „Not in Education, Employment, or Training”) olyan fiatal felnőtteket jelöl, akik nem vesznek részt oktatásban, sem munkavégzésben, sem pedig szakképzésben.
A kutatás szerint a NEET-ráta az elmúlt tíz évben észrevehetően csökkent. 2013-ban az EU átlaga 16,1 százalék volt, ami azóta folyamatosan lejjebb ment, kivéve a COVID ideje alatt, amikor is 2020-ban egy kisebb növekedés volt tapasztalható.
2023-ban a fiatal felnőttek körében a NEET-ráta jelentősen megváltozott az egyes uniós országokban. A legjobb eredményt Hollandia (4,8%) érte el, a legrosszabbat pedig Románia (19,3%). Ennek az aránynak a csökkentése a szociális jogok európai pillérének egyik célkitűzése.
A cél, hogy a 15-29 éves fiatalok NEET-arányát 9 százalékra csökkentsék 2030-ig. Az adatok azt mutatják, hogy 2023-ban az uniós országok egyharmada már képes volt teljesíteni a 2030-ra kitűzött 9 százalékos célt:
Magyarország jelenleg a 17. helyen áll, ezzel megelőzve Szlovákiát és Horvátországot, de Franciaország, Spanyolország, illetve Olaszország is mögöttünk van a sorban.
Nemek közti eltérések
A legtöbb uniós országban különbségek mutatkoztak a NEET fiatal nők és a fiatal férfiak aránya között. 2023-ban az EU-ban a nők 12,5 százaléka tartozott a NEET kategóriába, míg a férfiak aránya 10,1% volt.
A legalacsonyabb NEET-arány a fiatal férfiak és nők esetében Hollandiában volt, ahol az előbbinek a 4,0 százaléka, az utóbbinak pedig a 5,6 százaléka nem dolgozott és nem is tanult.
Ezzel szemben a legmagasabb NEET-arányt Görögországban a férfiaknál (14,8%), a nőknél pedig Romániában (24,8%) regisztrálták. Észtországban (8,9% - 10,2%) és Belgiumban (9,5% - 9,8%) a NEET fiatal nők aránya alacsonyabb volt, mint a férfiaké, míg Portugáliában, Spanyolországban, Finnországban és Svédországban a nemek közti arány nagyjából azonos volt.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
