Csökkent a nem dolgozó- és nem tanuló fiatalok aránya az Európai Unióban

Az uniós országok egyharmada már elérte a 2030-ra kitűzött célt.

Az Eurostat friss felmérése szerint 2023-ban az Európai Unióban élő 15 és 29 év közötti fiatalok között 10-ből több mint egy fő nem vett részt sem foglalkoztatásban, oktatásban, vagy valamilyen képzésben (NEET).  Ez az arány pedig 0,5 százalékos csökkenést jelent 2022-höz képest.

Ki számít a NEET kategóriába?

A NEET rövidítés (angolul: „Not in Education, Employment, or Training”) olyan fiatal felnőtteket jelöl, akik nem vesznek részt oktatásban, sem munkavégzésben, sem pedig szakképzésben.

A kutatás szerint a NEET-ráta az elmúlt tíz évben észrevehetően csökkent. 2013-ban az EU átlaga 16,1 százalék volt, ami azóta folyamatosan lejjebb ment, kivéve a COVID ideje alatt, amikor is 2020-ban egy kisebb növekedés volt tapasztalható.

2023-ban a fiatal felnőttek körében a NEET-ráta jelentősen megváltozott az egyes uniós országokban. A legjobb eredményt Hollandia (4,8%) érte el, a legrosszabbat pedig Románia (19,3%). Ennek az aránynak a csökkentése a szociális jogok európai pillérének egyik célkitűzése.

A cél, hogy a 15-29 éves fiatalok NEET-arányát 9 százalékra csökkentsék 2030-ig. Az adatok azt mutatják, hogy 2023-ban az uniós országok egyharmada már képes volt teljesíteni a 2030-ra kitűzött 9 százalékos célt:

  1. Hollandia - 4,8%
  2. Svédország - (5,7%
  3. Málta - 7,5%
  4. Szlovénia - 7,8%
  5. Luxemburg - 8,5%
  6. Írország - 8,5%
  7. Dánia - 8,6%
  8. Németország - 8,8%
  9. Portugália - 8,9%

Magyarország jelenleg a 17. helyen áll, ezzel megelőzve Szlovákiát és Horvátországot, de Franciaország, Spanyolország, illetve Olaszország is mögöttünk van a sorban.

Nemek közti eltérések

A legtöbb uniós országban különbségek mutatkoztak a NEET fiatal nők és a fiatal férfiak aránya között. 2023-ban az EU-ban a nők 12,5 százaléka tartozott a NEET kategóriába, míg a férfiak aránya 10,1% volt.

A legalacsonyabb NEET-arány a fiatal férfiak és nők esetében Hollandiában volt, ahol az előbbinek a 4,0 százaléka, az utóbbinak pedig a 5,6 százaléka nem dolgozott és nem is tanult.

Ezzel szemben a legmagasabb NEET-arányt Görögországban a férfiaknál (14,8%), a nőknél pedig Romániában (24,8%) regisztrálták. Észtországban (8,9% - 10,2%) és Belgiumban (9,5% - 9,8%) a NEET fiatal nők aránya alacsonyabb volt, mint a férfiaké, míg Portugáliában, Spanyolországban, Finnországban és Svédországban a nemek közti arány nagyjából azonos volt.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.