Hamis főiskolai bizonyítványal jelentkezett az állásra, kiderült, nem is létezik az elvégzett szak

Már másodjára próbálkozott a hamis iratokkal.

A Kecskeméti Járási Ügyészség közokirat-hamisítás miatt vádat emelt azzal a nővel szemben, aki két alkalommal is hamis főiskolai bizonyítvánnyal próbált munkát szerezni – írja a HVG.

2023-ban a vádlott nő, hogy megkapjon egy állást, olyan hamis főiskolai bizonyítványt nyújtott be, amely szerint rendelkezett a magán-munkaközvetítői tevékenységhez szükséges végzettséggel. A nő meg is kapta az állást, ugyanis eleinte a cég nem tudta, hogy hamis a bizonyítványa. Mindez csak akkor derült ki, amikor regisztrálni akarták a kormányhivatalnál, ahol ellenőrizték a papírokat.

Mint kiderült nem csak azért volt hamis a bizonyítványa, mert nem végezte el az abban feltüntetett pénzügyi és számviteli ügyintéző képzést, hanem nem is létezett olyan szak a megjelölt főiskolán.

Az eljárás során az is kiderült, hogy nem ez volt az első eset, a vádlott már egy évvel korábban is így szeretett volna állást szerezni magának. Akkor egy munkaerő-kölcsönzésre jogosító nyilvántartásba be is jegyezték. Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozta, az ügyben pedig a Kecskeméti Járásbíróság fog döntést hozni.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.