A mérnöki, a programozói és az orvosi munka is a legnépszerűbbek között van a megkérdezett egyetemisták körében.
A felsőoktatási tanulmányok befejezését követően az egyetemisták 49 százaléka multinacionális vállalatnál, 44 százaléka pedig hazai nagyvállalatnál látja a szakmai előmenetelét – derült ki Siemens Zrt. és az UNIside felsőoktatási portál legújabb online kérdőíves kutatásából, amelyben pályaképről és jövőbeni karriertervekről kérdezték meg a STEM, azaz a tudományos-technológiai képzésben résztvevő egyetemistákat.
A felmérésben több mint kétszáz alapképzésben résztvevő informatikai (28%), műszaki (42%) valamint természettudományi (30%) területen tanuló hallgató vett részt. A kitöltők többsége (55%) budapesti oktatási intézményben, több mint negyedük megyeszékhelyen (28%), közel ötödük (17%) pedig más városban tanul.
Milyen munkát választanának?
A kérdőívben megkérdezettek között a mérnök, a programozó és az orvos szakmák voltak a legnépszerűbbek. A műszaki területen tanulók körében leginkább a mérnöki és menedzseri-tervezői pályák tűnnek a legreálisabb foglalkozásoknak. Ebbe beletartozik: a villamosmérnök, gépészmérnök, építészmérnök és a tervezőmérnök munkakör. Az informatikai terület hallgatói pedig programozói, szoftverfejlesztői állásokra készülnek, de vannak, akik az adat, az AI és a szakmához kapcsolódó üzleti foglalkozásokat választanák.
A természettudományok hallgatói az orvosi és a gyógyszeripari foglalkozásokat (gyógyszerész, gyógyszerkutató) jelölték meg, mint legvalószínűbb elhelyezkedési területeket. Ugyanakkor többen olyan munkát választanának, ami a szakmájukhoz nem feltétlenül kötődik a legszorosabban, ilyen például a marketing.
Hol dolgoznának a legszívesebben?
A kitöltők közel fele (49%) külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatnál helyezkedne el, ezenkívül sokan mennének hazai nagyvállalatokhoz (44%), vagy hazai kis- és középvállalkozásokhoz is (39%) dolgozni. Továbbá a hallgatók negyede (24%) nyitott lenne önálló vállalkozást indítani, és a válaszadók csupán 4 százalékának nem számít a jelentkezésnél, hogy for-profit vagy non-profit a munkaadó.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
