Ezekkel a szakmákkal lehet a legtöbbet keresni

Az ország top 10 legmagasabb bruttó átlagkeresete meghaladja az 1 500 000 forintot, négy munkakörrel pedig a kétmillió forintot is el lehet érni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette, hogy foglalkozás szerint milyen bruttó átlagkeresetei voltak a magyaroknak 2023-ban – írta meg a hvg.hu.

A 461 foglalkozást összegyűjtő listában a legjobban kereső munkakör nem változott, továbbra is a légiirányítók kapják a legmagasabb fizetést. Azonban a második helyre 2023-ra felkerültek a pilóták, akiket pedig a szakorvosok követnek a dobogón.

A top 10 legmagasabb bruttó átlagkereset 2023-ban:

  1. Légiforgalmi irányító: 2 671 807 Ft
  2. Légijármű-vezető, hajózómérnök: 2 514 408
  3. Szakorvos: 2 192 881
  4. Törvényhozó, miniszter, államtitkár: 2 111 593
  5. Pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője: 1 872 121
  6. Egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője: 1 810 900
  7. Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője: 1 628 430
  8. Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker: 1 612 064
  9. Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője: 1 546 602
  10. Vállalati stratégiatervezési egység vezetője: 1 523 369

A top 10-től nem sokkal maradnak le a sportolók sem, akik szintén több mint 1 500 000 forintos bruttó fizetést vihetnek haza, ezzel ők az egyedüliek, akik ebben a csoportban nem szellemi munkát végeznek.

Összesen négy olyan tevékenységkör van, amellyel kétmillió forint felett lehet átlagosan keresni. A Top 20 többé részében pedig nagyrészt egészségügyi, pénzügyi, illetve államigazgatási munkák vezető beosztásaival lehet találkozni.

A bérek nettó összege azonban sok tényezőtől befolyásolhatja, például 25 év alattiak szja-mentessége vagy az, hogy hány gyereket nevel a munkavállaló. A KSH szerint a bruttó kereset 68,9 százalékát kapták meg ténylegesen a magyarok, a medián pedig 22 százalékkal kevesebb volt az átlagnál.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.