Ezekkel a szakmákkal lehet a legtöbbet keresni

Az ország top 10 legmagasabb bruttó átlagkeresete meghaladja az 1 500 000 forintot, négy munkakörrel pedig a kétmillió forintot is el lehet érni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette, hogy foglalkozás szerint milyen bruttó átlagkeresetei voltak a magyaroknak 2023-ban – írta meg a hvg.hu.

A 461 foglalkozást összegyűjtő listában a legjobban kereső munkakör nem változott, továbbra is a légiirányítók kapják a legmagasabb fizetést. Azonban a második helyre 2023-ra felkerültek a pilóták, akiket pedig a szakorvosok követnek a dobogón.

A top 10 legmagasabb bruttó átlagkereset 2023-ban:

  1. Légiforgalmi irányító: 2 671 807 Ft
  2. Légijármű-vezető, hajózómérnök: 2 514 408
  3. Szakorvos: 2 192 881
  4. Törvényhozó, miniszter, államtitkár: 2 111 593
  5. Pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője: 1 872 121
  6. Egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője: 1 810 900
  7. Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője: 1 628 430
  8. Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker: 1 612 064
  9. Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője: 1 546 602
  10. Vállalati stratégiatervezési egység vezetője: 1 523 369

A top 10-től nem sokkal maradnak le a sportolók sem, akik szintén több mint 1 500 000 forintos bruttó fizetést vihetnek haza, ezzel ők az egyedüliek, akik ebben a csoportban nem szellemi munkát végeznek.

Összesen négy olyan tevékenységkör van, amellyel kétmillió forint felett lehet átlagosan keresni. A Top 20 többé részében pedig nagyrészt egészségügyi, pénzügyi, illetve államigazgatási munkák vezető beosztásaival lehet találkozni.

A bérek nettó összege azonban sok tényezőtől befolyásolhatja, például 25 év alattiak szja-mentessége vagy az, hogy hány gyereket nevel a munkavállaló. A KSH szerint a bruttó kereset 68,9 százalékát kapták meg ténylegesen a magyarok, a medián pedig 22 százalékkal kevesebb volt az átlagnál.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.