Ezekkel a szakmákkal lehet a legtöbbet keresni

Az ország top 10 legmagasabb bruttó átlagkeresete meghaladja az 1 500 000 forintot, négy munkakörrel pedig a kétmillió forintot is el lehet érni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette, hogy foglalkozás szerint milyen bruttó átlagkeresetei voltak a magyaroknak 2023-ban – írta meg a hvg.hu.

A 461 foglalkozást összegyűjtő listában a legjobban kereső munkakör nem változott, továbbra is a légiirányítók kapják a legmagasabb fizetést. Azonban a második helyre 2023-ra felkerültek a pilóták, akiket pedig a szakorvosok követnek a dobogón.

A top 10 legmagasabb bruttó átlagkereset 2023-ban:

  1. Légiforgalmi irányító: 2 671 807 Ft
  2. Légijármű-vezető, hajózómérnök: 2 514 408
  3. Szakorvos: 2 192 881
  4. Törvényhozó, miniszter, államtitkár: 2 111 593
  5. Pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője: 1 872 121
  6. Egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője: 1 810 900
  7. Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője: 1 628 430
  8. Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker: 1 612 064
  9. Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője: 1 546 602
  10. Vállalati stratégiatervezési egység vezetője: 1 523 369

A top 10-től nem sokkal maradnak le a sportolók sem, akik szintén több mint 1 500 000 forintos bruttó fizetést vihetnek haza, ezzel ők az egyedüliek, akik ebben a csoportban nem szellemi munkát végeznek.

Összesen négy olyan tevékenységkör van, amellyel kétmillió forint felett lehet átlagosan keresni. A Top 20 többé részében pedig nagyrészt egészségügyi, pénzügyi, illetve államigazgatási munkák vezető beosztásaival lehet találkozni.

A bérek nettó összege azonban sok tényezőtől befolyásolhatja, például 25 év alattiak szja-mentessége vagy az, hogy hány gyereket nevel a munkavállaló. A KSH szerint a bruttó kereset 68,9 százalékát kapták meg ténylegesen a magyarok, a medián pedig 22 százalékkal kevesebb volt az átlagnál.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.