Ezekkel a szakmákkal lehet a legtöbbet keresni

Az ország top 10 legmagasabb bruttó átlagkeresete meghaladja az 1 500 000 forintot, négy munkakörrel pedig a kétmillió forintot is el lehet érni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette, hogy foglalkozás szerint milyen bruttó átlagkeresetei voltak a magyaroknak 2023-ban – írta meg a hvg.hu.

A 461 foglalkozást összegyűjtő listában a legjobban kereső munkakör nem változott, továbbra is a légiirányítók kapják a legmagasabb fizetést. Azonban a második helyre 2023-ra felkerültek a pilóták, akiket pedig a szakorvosok követnek a dobogón.

A top 10 legmagasabb bruttó átlagkereset 2023-ban:

  1. Légiforgalmi irányító: 2 671 807 Ft
  2. Légijármű-vezető, hajózómérnök: 2 514 408
  3. Szakorvos: 2 192 881
  4. Törvényhozó, miniszter, államtitkár: 2 111 593
  5. Pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője: 1 872 121
  6. Egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője: 1 810 900
  7. Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője: 1 628 430
  8. Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker: 1 612 064
  9. Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője: 1 546 602
  10. Vállalati stratégiatervezési egység vezetője: 1 523 369

A top 10-től nem sokkal maradnak le a sportolók sem, akik szintén több mint 1 500 000 forintos bruttó fizetést vihetnek haza, ezzel ők az egyedüliek, akik ebben a csoportban nem szellemi munkát végeznek.

Összesen négy olyan tevékenységkör van, amellyel kétmillió forint felett lehet átlagosan keresni. A Top 20 többé részében pedig nagyrészt egészségügyi, pénzügyi, illetve államigazgatási munkák vezető beosztásaival lehet találkozni.

A bérek nettó összege azonban sok tényezőtől befolyásolhatja, például 25 év alattiak szja-mentessége vagy az, hogy hány gyereket nevel a munkavállaló. A KSH szerint a bruttó kereset 68,9 százalékát kapták meg ténylegesen a magyarok, a medián pedig 22 százalékkal kevesebb volt az átlagnál.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu