Luxemburgban igen, Észtországban nem éri meg nőként dolgozni

Magyarországon 9 év alatt a bérkülönbség 18,4-ről mindössze 17,5 százalékra csökkent.

2013 és 2022 között Európa tagállamai közül - ahol az átlagnál magasabb volt - Magyarországon csökkent a legkevésbé a nemek közti bérkülönbség aránya – derült ki a g7.hu cikkéből.

Az Eurostat felmérése szerint az unióban mindössze 2,4 százalékot csökkent a nemek közti bérkülönbség a 9 év alatt, így átlagosan a férfiak 12 százalékkal keresnek többet a nőknél.

Egyetlen országnak sikerült megfordítania az arányokat:

2022-ben egyedül Luxemburgban kerestek többet a nők a férfiaknál 0,7 százalékkal.

A felmérésből azt is megtudtuk, hogy a vizsgált időszakban a legnagyobb eltérés Észtországban volt, ahol 2022-ben 21,3% különbséget mértek a férfiak javára. A sorban ezt követi Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia után Magyarország.

Az uniós átlagnál kisebb különbség 11 tagállamban mértek. A legnagyobb csökkenés Spanyolország mellett Észtországban és Luxemburgban történt.

Egy másik érdekesség pedig, hogy Horvátországban nőtt a legnagyobbat a nemek közti bérkülönbség: míg 2013-ba még csak 7,7 százalékkal, addig 2022-re már 12,5 százalékkal kerestek többet átlagosan a férfiak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.