Magyarországon 9 év alatt a bérkülönbség 18,4-ről mindössze 17,5 százalékra csökkent.
2013 és 2022 között Európa tagállamai közül - ahol az átlagnál magasabb volt - Magyarországon csökkent a legkevésbé a nemek közti bérkülönbség aránya – derült ki a g7.hu cikkéből.
Az Eurostat felmérése szerint az unióban mindössze 2,4 százalékot csökkent a nemek közti bérkülönbség a 9 év alatt, így átlagosan a férfiak 12 százalékkal keresnek többet a nőknél.
Egyetlen országnak sikerült megfordítania az arányokat:
2022-ben egyedül Luxemburgban kerestek többet a nők a férfiaknál 0,7 százalékkal.
A felmérésből azt is megtudtuk, hogy a vizsgált időszakban a legnagyobb eltérés Észtországban volt, ahol 2022-ben 21,3% különbséget mértek a férfiak javára. A sorban ezt követi Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia után Magyarország.
Az uniós átlagnál kisebb különbség 11 tagállamban mértek. A legnagyobb csökkenés Spanyolország mellett Észtországban és Luxemburgban történt.
Egy másik érdekesség pedig, hogy Horvátországban nőtt a legnagyobbat a nemek közti bérkülönbség: míg 2013-ba még csak 7,7 százalékkal, addig 2022-re már 12,5 százalékkal kerestek többet átlagosan a férfiak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
