Ezekben a szakmákban nagyon magas a pályaelhagyók száma

Nagyon nagy visszaesés történt a fegyveres szerveknél dolgozó munkavállalók számában. Budapesten 20 év alatt az alkalmazottak több mint fele hagyta el a pályát.

A

Pénzcentrum

több mint 20 évre visszamenőleg, a 2001-es

népszámlálás adataitól

kezdve egészen 2022-ig megnézte, hogyan változtak az egyes munkaterületeken foglalkoztatottak száma.

Míg pozitív változásként elmondható, hogy országszinten nagyot nőtt a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások száma, addig komoly csökkenés figyelhető meg az iparban és építőiparban, illetve a fegyveres szerveknél dolgozók számában is.

A gépkezelők, összeszerelők és járművezetők tekintetében tapasztalható egy kisebb emelkedés. Budapesten például 2001-ben 39 906 főt számoltak, ami 2022-re 44 ezerre emelkedett. Ezzel ellentétben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások terén nagyobb csökkenés is történt. Azokban a községekben, ahol a leginkább érdekelt a szakma, ott 65 000 főről 53 000 főre esett vissza a foglalkoztatottak száma. Ebben a kategóriában egyedül Budapesten volt kisebb emelkedés, de itt sem nagy mértékben. Míg 2001-ben 3200-an dolgoztak ezekben a munkakörökben. addig 2022-re 4400-an.

Az egyik legdrasztikusabb csökkenés az ipari és építőipari foglalkozásokban zajlott. Míg Budapesten 2001-ben majdnem 93 ezren dolgoztak ezekben a szakmákban, addig ez 2022-re visszaesett 58 ezer főre. Emellett a megyei jogú városokból is eltűnt 36 ezer munkavállaló, és még 30 ezer az egyéb városokból.

Ennél is nagyobb a pályaelhagyók száma a fegyveres szerveknél. A lap megfigyelése szerint a fővárosban, az egyéb városokban és a községekben dolgozók több mint 60 százaléka hagyta el ezt a területet. További 53 százalék pedig a megyei jogú városokból tűnt el. Míg 2001-ben Budapesten nagyjából 13 ezer fegyveres dolgozott, addig 2022-ben már csak 5 ezret rögzítettek a népszámlálás alkalmával. A megyei jogú városokban 22300-ról 8100-ra csökkent a létszámuk.

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.