Mégsem működik a 4 napos munkahét? A Telekomnál megszüntetik

Az első próbakörben a dolgozók 90 százaléka szavazott arra, hogy továbbra is így folytatná a munkát, végül mégis vissza kellett hozni az 5 napos munkahetet.

A Telex utánajárt, hogy pontosan mi miatt szünteti meg a Telekom a másfél évig tartó négynapos munkahét tesztelését.

A Telekom 2022-ben - Magyarországon egyedüliként – bejelentette, hogy egy kísérlet keretében 150, majd később 300 munkavállalójánál bevezeti a négynapos munkahetet.

A cég a döntésük mellett azzal érvelt, hogy a tapasztalatok alapján így hatékonyabb lehet a munkavégzés, és a hosszabb hétvégének köszönhetően a munkavállalók jobban kitudják pihenni magukat. Bár a próba első szakasza nagy sikert aratott, hosszútávon mégsem volt fenntartható a munkarend.

A második próbaszakasz kiértékelése során a cég megállapította:

„Másfél évnyi tesztelést követően világossá vált, hogy nem lehetséges egy olyan megoldás bevezetése, amellyel egységesen minden munkavállaló tud élni az egyéni vagy munkafolyamati megkötések miatt, a 4 napos és az 5 napos munkarend párhuzamos működése pedig hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene.”

A Telekom a következő konkrét problémákra mutatott rá:

  • A feladatalapú munkakörökben dolgozókkal ellentétben, a fix munkaidős beosztással rendelkezők 4 nap alatt nem tudták elvégezni az eredetileg 5 napra tervezett munka mennyiségét.
  • Sérült a munka-magánélet egyensúlya. A meghosszabbított munkanapok mellett sokan nem tudtak elmenni a gyerekeikért az óvodába, iskolába vagy egyéb foglalkozásra vinni őket.
  • Komoly szervezési kihívásokat jelentett a cég részéről, mivel az egy csoportban dolgozók egyik fele hétfőn, a másik része pedig pénteken vette ki a plusz szabadnapot.
      Hozzászólások

      Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

      „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

      A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

      Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

      Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

      Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.