Mégsem működik a 4 napos munkahét? A Telekomnál megszüntetik

Az első próbakörben a dolgozók 90 százaléka szavazott arra, hogy továbbra is így folytatná a munkát, végül mégis vissza kellett hozni az 5 napos munkahetet.

A Telex utánajárt, hogy pontosan mi miatt szünteti meg a Telekom a másfél évig tartó négynapos munkahét tesztelését.

A Telekom 2022-ben - Magyarországon egyedüliként – bejelentette, hogy egy kísérlet keretében 150, majd később 300 munkavállalójánál bevezeti a négynapos munkahetet.

A cég a döntésük mellett azzal érvelt, hogy a tapasztalatok alapján így hatékonyabb lehet a munkavégzés, és a hosszabb hétvégének köszönhetően a munkavállalók jobban kitudják pihenni magukat. Bár a próba első szakasza nagy sikert aratott, hosszútávon mégsem volt fenntartható a munkarend.

A második próbaszakasz kiértékelése során a cég megállapította:

„Másfél évnyi tesztelést követően világossá vált, hogy nem lehetséges egy olyan megoldás bevezetése, amellyel egységesen minden munkavállaló tud élni az egyéni vagy munkafolyamati megkötések miatt, a 4 napos és az 5 napos munkarend párhuzamos működése pedig hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene.”

A Telekom a következő konkrét problémákra mutatott rá:

  • A feladatalapú munkakörökben dolgozókkal ellentétben, a fix munkaidős beosztással rendelkezők 4 nap alatt nem tudták elvégezni az eredetileg 5 napra tervezett munka mennyiségét.
  • Sérült a munka-magánélet egyensúlya. A meghosszabbított munkanapok mellett sokan nem tudtak elmenni a gyerekeikért az óvodába, iskolába vagy egyéb foglalkozásra vinni őket.
  • Komoly szervezési kihívásokat jelentett a cég részéről, mivel az egy csoportban dolgozók egyik fele hétfőn, a másik része pedig pénteken vette ki a plusz szabadnapot.
Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.