GKI: 2023-ban Magyarország lett az EU legszegényebb állama

A GKI számításai szerint a magyarok fogyasztották tavaly a legkevesebbet az uniós tagországok közül.

A magyarok 2023-ban az eklőző évhez képest 7,9 százalékkal kevesebb terméket vásároltak, amelyekért a KSH adatai alapján éves szinten a magas infláció miatt 327 ezer forinttal többet fizettek -  derült ki az RTL Híradójából.

Hogy ez európai szinten mit jelent, jól mutatja, hogy a GKI számításai szerint Magyarország lett az EU legszegényebb tagállama. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az RTL-nek úgy fogalmazott, hogy a magyar lakosság fogyasztása tavaly az uniós sorrendben a legutolsó helyre került.

"A bolgár adatok valószínűleg ennél sokkal jobbak lesznek, és eddig csak Bulgária volt Magyarország mögött”

– fejtette ki a vezérigazgató.

A fogyasztás csökkenésének  egyik következménye az volt, hogy rengeteg bolt zárt be, másrészt pedig 1000 milliárd forinttal kevesebb folyt be az államkasszába.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.