Az ügyvédek és a programozók a legelismertebbek, azonban társadalmi fontosságuk szerint az orvosokat és az ápolókat tartják többre.
A Pénzcentrum idén is felmérte, hogy milyen az egyes szakmák megítélése Magyarországon. A nem reprezentatív kutatást 1777 olvasó megkérdezésével végezték, amiből kiderült, hogy a magyarok szerint mik a legelismertebb és a legfontosabb munkák, illetve ezek közül melyek vannak alul- vagy túlfizetve.
A beérkező válaszok szerint évek óta változatlanul az ügyvéd, orvos, programozó, mérnök és bankár a top 5 legelismertebbnek ítélt szakma. Ezek közül is idén az ügyvéd került a ranglista első helyére.
Nagyobb változásnak számított viszont a tanárok megbecsülése, ami nagyot nőtt egy év alatt. Míg 2023-ban a 21. helyen álltak, addigra az új felmérésben már a 17. helyen szerepelnek, ezzel megelőzve az ápolókat.
Az elismerés mellett a munkákat társadalmi fontosságuk szerint is rangsorolták a Pénzcentrum olvasóinak válaszai alapján. Az így kapott lista már jócskán eltér a fent említett eredményektől. Itt az első öt helyen az orvos, ápoló, tanár, mérnök és pedagógus áll. Az ügyvéd ebben a rangsorban a 14. helyre került.
A lista aljáról nézve legkevésbé a papokat, önkormányzati képviselőket és a közmunkásokat tartják a társadalomban fontosnak. Bár nem tartják fontosnak a közmunkát, mégis ezt értékelték az 5. legjobban alulfizetett munkának a felmérésben.
A fizetések megítélése kapcsán a legjobban alulfizetett munkának az ápoló szakmát tekintik. Ezt követik a szociális munkások, gondozók, a tanárok és az óvodapedagógusok. A legmagasabb fizetések listáján első helyen az ügyvéd és második helyen a bankár áll. A dobogó harmadik fokára a marketing szakember került.
A felmérésből kiderült, hogy komoly eltérés van aközött, hogy mit tartanak az emberek elismert vagy hasznos munkának. Bár a tanárokat tekintik az egyik legfontosabbnak a társadalomban, elismertség alapján a top 10-be se kerültek be. A legjobban alulfizetett munkák között pedig a harmadik helyre szavazták őket.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
