Kiderült, hogy melyik szakmákat tartják legtöbbre a magyarok

Az ügyvédek és a programozók a legelismertebbek, azonban társadalmi fontosságuk szerint az orvosokat és az ápolókat tartják többre.

A Pénzcentrum idén is felmérte, hogy milyen az egyes szakmák megítélése Magyarországon. A nem reprezentatív kutatást 1777 olvasó megkérdezésével végezték, amiből kiderült, hogy a magyarok szerint mik a legelismertebb és a legfontosabb munkák, illetve ezek közül melyek vannak alul- vagy túlfizetve.

A beérkező válaszok szerint évek óta változatlanul az ügyvéd, orvos, programozó, mérnök és bankár a top 5 legelismertebbnek ítélt szakma. Ezek közül is idén az ügyvéd került a ranglista első helyére.

Nagyobb változásnak számított viszont a tanárok megbecsülése, ami nagyot nőtt egy év alatt. Míg 2023-ban a 21. helyen álltak, addigra az új felmérésben már a 17. helyen szerepelnek, ezzel megelőzve az ápolókat.

Az elismerés mellett a munkákat társadalmi fontosságuk szerint is rangsorolták a Pénzcentrum olvasóinak válaszai alapján. Az így kapott lista már jócskán eltér a fent említett eredményektől. Itt az első öt helyen az orvos, ápoló, tanár, mérnök és pedagógus áll. Az ügyvéd ebben a rangsorban a 14. helyre került.

A lista aljáról nézve legkevésbé a papokat, önkormányzati képviselőket és a közmunkásokat tartják a társadalomban fontosnak. Bár nem tartják fontosnak a közmunkát, mégis ezt értékelték az 5. legjobban alulfizetett munkának a felmérésben.

A fizetések megítélése kapcsán a legjobban alulfizetett munkának az ápoló szakmát tekintik. Ezt követik a szociális munkások, gondozók, a tanárok és az óvodapedagógusok. A legmagasabb fizetések listáján első helyen az ügyvéd és második helyen a bankár áll. A dobogó harmadik fokára a marketing szakember került.

A felmérésből kiderült, hogy komoly eltérés van aközött, hogy mit tartanak az emberek elismert vagy hasznos munkának. Bár a tanárokat tekintik az egyik legfontosabbnak a társadalomban, elismertség alapján a top 10-be se kerültek be. A legjobban alulfizetett munkák között pedig a harmadik helyre szavazták őket.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.