Kiderült, hogy melyik szakmákat tartják legtöbbre a magyarok

Az ügyvédek és a programozók a legelismertebbek, azonban társadalmi fontosságuk szerint az orvosokat és az ápolókat tartják többre.

A Pénzcentrum idén is felmérte, hogy milyen az egyes szakmák megítélése Magyarországon. A nem reprezentatív kutatást 1777 olvasó megkérdezésével végezték, amiből kiderült, hogy a magyarok szerint mik a legelismertebb és a legfontosabb munkák, illetve ezek közül melyek vannak alul- vagy túlfizetve.

A beérkező válaszok szerint évek óta változatlanul az ügyvéd, orvos, programozó, mérnök és bankár a top 5 legelismertebbnek ítélt szakma. Ezek közül is idén az ügyvéd került a ranglista első helyére.

Nagyobb változásnak számított viszont a tanárok megbecsülése, ami nagyot nőtt egy év alatt. Míg 2023-ban a 21. helyen álltak, addigra az új felmérésben már a 17. helyen szerepelnek, ezzel megelőzve az ápolókat.

Az elismerés mellett a munkákat társadalmi fontosságuk szerint is rangsorolták a Pénzcentrum olvasóinak válaszai alapján. Az így kapott lista már jócskán eltér a fent említett eredményektől. Itt az első öt helyen az orvos, ápoló, tanár, mérnök és pedagógus áll. Az ügyvéd ebben a rangsorban a 14. helyre került.

A lista aljáról nézve legkevésbé a papokat, önkormányzati képviselőket és a közmunkásokat tartják a társadalomban fontosnak. Bár nem tartják fontosnak a közmunkát, mégis ezt értékelték az 5. legjobban alulfizetett munkának a felmérésben.

A fizetések megítélése kapcsán a legjobban alulfizetett munkának az ápoló szakmát tekintik. Ezt követik a szociális munkások, gondozók, a tanárok és az óvodapedagógusok. A legmagasabb fizetések listáján első helyen az ügyvéd és második helyen a bankár áll. A dobogó harmadik fokára a marketing szakember került.

A felmérésből kiderült, hogy komoly eltérés van aközött, hogy mit tartanak az emberek elismert vagy hasznos munkának. Bár a tanárokat tekintik az egyik legfontosabbnak a társadalomban, elismertség alapján a top 10-be se kerültek be. A legjobban alulfizetett munkák között pedig a harmadik helyre szavazták őket.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.