Már nem az Egyesült Királyság, de nem is Németország a kivándorló magyarok kedvenc célpontja

Németország továbbra is felkapott hely a magyar munkavállalók számára, de a legnépszerűbb mégis Ausztria lett 2022-ben.

A KSH által közzétett adatok szerint 2022-ben már csak 1202-en választották az Egyesült Királyságot a külföldre kivándorló magyar munkavállalók közül, míg Németországot majdnem hatszor annyian. Azonban az utóbbi még így sem tudta megközelíteni az Ausztriába kivándorló magyarok számát, ami 2022-ben közel 13 ezer volt - írja a Pénzcentrum.

Az Egyesült Királyságban évről évre fokozatosan csökken az ott munkát vállaló magyarok aránya. A kivándorlóknak 2010-ben még 41 százaléka választotta ezt az országot, 2022-re viszont már csak 4,2 százalékuk. Emellett bár Németországba 2022-ben még mindig 7118 magyar vándorolt ki, 2016 óta itt is csökkenés figyelhető meg.

2019-től kezdve az új legkedveltebb ország a magyarok számára Ausztria lett, ahol az elmúlt években nagyon megugrott az ott munkát vállalók száma. 2023-ban a Magyarországon elérhető hirdetések több mint 15 százaléka már ebbe az országba szólt. A KSH adatai szerint 2022-ben összesen 12 922 magyar választotta Ausztriát.

Ahogy arról korábban már mi is írtunk, a határon élő magyarokat is egyre jobban csábítja az osztrák munkaerőpiac. A Trenkwalder tavalyi mobilitási felmérése szerint a Vas megyében dolgozók nagy része legszívesebben Ausztriába költözne, ha választania kellene.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.