Már nem az Egyesült Királyság, de nem is Németország a kivándorló magyarok kedvenc célpontja

Németország továbbra is felkapott hely a magyar munkavállalók számára, de a legnépszerűbb mégis Ausztria lett 2022-ben.

A KSH által közzétett adatok szerint 2022-ben már csak 1202-en választották az Egyesült Királyságot a külföldre kivándorló magyar munkavállalók közül, míg Németországot majdnem hatszor annyian. Azonban az utóbbi még így sem tudta megközelíteni az Ausztriába kivándorló magyarok számát, ami 2022-ben közel 13 ezer volt - írja a Pénzcentrum.

Az Egyesült Királyságban évről évre fokozatosan csökken az ott munkát vállaló magyarok aránya. A kivándorlóknak 2010-ben még 41 százaléka választotta ezt az országot, 2022-re viszont már csak 4,2 százalékuk. Emellett bár Németországba 2022-ben még mindig 7118 magyar vándorolt ki, 2016 óta itt is csökkenés figyelhető meg.

2019-től kezdve az új legkedveltebb ország a magyarok számára Ausztria lett, ahol az elmúlt években nagyon megugrott az ott munkát vállalók száma. 2023-ban a Magyarországon elérhető hirdetések több mint 15 százaléka már ebbe az országba szólt. A KSH adatai szerint 2022-ben összesen 12 922 magyar választotta Ausztriát.

Ahogy arról korábban már mi is írtunk, a határon élő magyarokat is egyre jobban csábítja az osztrák munkaerőpiac. A Trenkwalder tavalyi mobilitási felmérése szerint a Vas megyében dolgozók nagy része legszívesebben Ausztriába költözne, ha választania kellene.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.