Mit dolgoznak a legboldogabb magyarok?

Elkészült az ország boldogságtérképe, amelyből többek között az is kiderült, hol élnek és mivel foglalkoznak a legboldogabb magyarok. Mutatjuk.

A Pénzcentrum 2023 végén készítette el boldogság felmérését. A kérdőív a munka, a magánélet és a közélethez való viszonyt is vizsgálta 1-től 10-ig terjedő skálán. Az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb értéket jelölte. A kutatásban közel 15 ezren vettek részt.

A felmérésből kiderült, hogy a legboldogabb magyarok az ország nyugati felében és Budapesten laknak. A lista eleje a következőképpen alakult.

  • Vas - 6,1 pont
  • Győr-Moson-Sopron - 6 pont
  • Veszprém - 5,8 pont
  • Fejér - 5,8 pont
  • Budapest - 5,8 pont
A legkevésbé boldogok pedig Bács-Kiskunban, Somogyban és Nógrádban élnek.

2023-ban a legboldogabbak a 41-55 év közöttiek voltak. A legkevésbé az életükkel a 25 év alattiak voltak elégedettek. Ez az eredmény annak tükrében is érdekes, hogy 2022-ben a korosztályok között ők érezték magukat a leginkább boldognak.

Az eredmények szerint az iskolai végzettség is hatással van a boldogságra. Aki legfeljebb általános iskolát végzett, az átlagban 4,9 pontosnak érezte a helyzetét. Ehhez képest a legmagasabb tudományos fokozattal rendelkezők átlagosan 6,4 ponttal jellemezték életüket.

A foglalkozást nézve idén is a vállalkozók lettek toronymagasan a legboldogabbak, akiket a GYED-en, GYES-en lévők és a közalkalmazottak követtek. Nem meglepő módon a közmunkások és a munkanélküliek voltak a legkevésbé elégedettek.

Az egyetemisták lelki egészségével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.