Fizetésemelés 2024: ennyivel emelkedhetnek a bérek Magyarországon

2023-ban átlagosan 14-15 százalékkal emelkedtek a bérek Magyarországon. 2024-ben erre számítanak az elemzők.

Az idei évhez képest jövőre kisebb mértékben emelkedhetnek a fizetések. Azonban feltehetően az infláció is sokkal alacsonyabb lesz, így a reálbérek újból nőni fognak - írja a Portfólió.

Béremelés 2024: 10 százalék körül alakulhat

2023-ban átlagosan 14-15 százalékkal nőtt az átlagbér itthon azért, mert a

  • a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14%-kal emelkedett
  • az ár-bér spirál miatt sok vállalat érdemben emelte a kereseteket.

A legfrissebb elemzések szerint a bruttó átlagbér 2024-ben várhatóan 10 százalékkal lesz magasabb a makroközgazdászok szerint, mert a minimálbér 15, míg a garantált 10 százalékkal lesz magasabb jövőre.

A munkaadói szervezetek ennél kisebb, 6-8 százalék közötti átlagbér-emelkedést várnak. Ezzel párhuzamosan az éves infláció 2024-ben feltehetően 6 százalék körül alakul (Idén az éves átlagos infláció 18 százalék volt.), így feltehetően több pénz marad hó végén a háztartásoknál.

Mennyivel emelkedik a tanárok fizetése 2024-ben?

A tanárok fizetése is emelkedik 2024-ben. Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján bejelentette: 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal növelik a pedagógusbéreket, az elkövetkezendő három évben pedig az a cél, hogy az átlagkeresetük bruttó 800 ezer forint körül legyen. Ugyanakkor még aznap a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte (PDSZ) is tárgyalt a béremelésről Maruzsa Zoltánnal.

Az egyeztetés után Totyik Tamás, a PSZ elnöke és Nagy Erzébet, a PDSZ ügyvezetője arról számoltak be, hogy ennek a 32,2 százalékos növekedésnek várhatóan a novemberi illetmények adják majd az alapját, ez azonban egyelőre nem teljesen tisztázott.

"Nem mindegy az, hogy ami eddig történt, az beleszámít-e a 32,2 százalékba. Nem mindegy például, hogy a garantált bérminimumra és minimálbérre történő béremelés is beletartozik-e"

- részletezte a tárgyalások után Nagy Erzsébet, aki kitért arra is, hogy ráadásul a gyakornoki illetmény lesz az alapja a megbízási díjaknak, pótlékoknak is (például osztályfőnöki pótlék, munkaközösségi, szakvezetői, stb. pótlék), így valójában nagyon kevés pedagógus számíthat arra, hogy ténylegesen emelkedik a fizetése.

 

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.