2023-ban átlagosan 14-15 százalékkal emelkedtek a bérek Magyarországon. 2024-ben erre számítanak az elemzők.
Az idei évhez képest jövőre kisebb mértékben emelkedhetnek a fizetések. Azonban feltehetően az infláció is sokkal alacsonyabb lesz, így a reálbérek újból nőni fognak - írja a Portfólió.
Béremelés 2024: 10 százalék körül alakulhat
2023-ban átlagosan 14-15 százalékkal nőtt az átlagbér itthon azért, mert a
A legfrissebb elemzések szerint a bruttó átlagbér 2024-ben várhatóan 10 százalékkal lesz magasabb a makroközgazdászok szerint, mert a minimálbér 15, míg a garantált 10 százalékkal lesz magasabb jövőre.
A munkaadói szervezetek ennél kisebb, 6-8 százalék közötti átlagbér-emelkedést várnak. Ezzel párhuzamosan az éves infláció 2024-ben feltehetően 6 százalék körül alakul (Idén az éves átlagos infláció 18 százalék volt.), így feltehetően több pénz marad hó végén a háztartásoknál.
Mennyivel emelkedik a tanárok fizetése 2024-ben?
A tanárok fizetése is emelkedik 2024-ben. Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján bejelentette: 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal növelik a pedagógusbéreket, az elkövetkezendő három évben pedig az a cél, hogy az átlagkeresetük bruttó 800 ezer forint körül legyen. Ugyanakkor még aznap a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte (PDSZ) is tárgyalt a béremelésről Maruzsa Zoltánnal.
Az egyeztetés után Totyik Tamás, a PSZ elnöke és Nagy Erzébet, a PDSZ ügyvezetője arról számoltak be, hogy ennek a 32,2 százalékos növekedésnek várhatóan a novemberi illetmények adják majd az alapját, ez azonban egyelőre nem teljesen tisztázott."Nem mindegy az, hogy ami eddig történt, az beleszámít-e a 32,2 százalékba. Nem mindegy például, hogy a garantált bérminimumra és minimálbérre történő béremelés is beletartozik-e"
- részletezte a tárgyalások után Nagy Erzsébet, aki kitért arra is, hogy ráadásul a gyakornoki illetmény lesz az alapja a megbízási díjaknak, pótlékoknak is (például osztályfőnöki pótlék, munkaközösségi, szakvezetői, stb. pótlék), így valójában nagyon kevés pedagógus számíthat arra, hogy ténylegesen emelkedik a fizetése.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
