2023-ban átlagosan 14-15 százalékkal emelkedtek a bérek Magyarországon. 2024-ben erre számítanak az elemzők.
Az idei évhez képest jövőre kisebb mértékben emelkedhetnek a fizetések. Azonban feltehetően az infláció is sokkal alacsonyabb lesz, így a reálbérek újból nőni fognak - írja a Portfólió.
Béremelés 2024: 10 százalék körül alakulhat
2023-ban átlagosan 14-15 százalékkal nőtt az átlagbér itthon azért, mert a
A legfrissebb elemzések szerint a bruttó átlagbér 2024-ben várhatóan 10 százalékkal lesz magasabb a makroközgazdászok szerint, mert a minimálbér 15, míg a garantált 10 százalékkal lesz magasabb jövőre.
A munkaadói szervezetek ennél kisebb, 6-8 százalék közötti átlagbér-emelkedést várnak. Ezzel párhuzamosan az éves infláció 2024-ben feltehetően 6 százalék körül alakul (Idén az éves átlagos infláció 18 százalék volt.), így feltehetően több pénz marad hó végén a háztartásoknál.
Mennyivel emelkedik a tanárok fizetése 2024-ben?
A tanárok fizetése is emelkedik 2024-ben. Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján bejelentette: 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal növelik a pedagógusbéreket, az elkövetkezendő három évben pedig az a cél, hogy az átlagkeresetük bruttó 800 ezer forint körül legyen. Ugyanakkor még aznap a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte (PDSZ) is tárgyalt a béremelésről Maruzsa Zoltánnal.
Az egyeztetés után Totyik Tamás, a PSZ elnöke és Nagy Erzébet, a PDSZ ügyvezetője arról számoltak be, hogy ennek a 32,2 százalékos növekedésnek várhatóan a novemberi illetmények adják majd az alapját, ez azonban egyelőre nem teljesen tisztázott.
"Nem mindegy az, hogy ami eddig történt, az beleszámít-e a 32,2 százalékba. Nem mindegy például, hogy a garantált bérminimumra és minimálbérre történő béremelés is beletartozik-e"
- részletezte a tárgyalások után Nagy Erzsébet, aki kitért arra is, hogy ráadásul a gyakornoki illetmény lesz az alapja a megbízási díjaknak, pótlékoknak is (például osztályfőnöki pótlék, munkaközösségi, szakvezetői, stb. pótlék), így valójában nagyon kevés pedagógus számíthat arra, hogy ténylegesen emelkedik a fizetése.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
