Átlagosan minden tizedik 2014/2015-ben végzett gazdasági diplomás dolgozott legalább egy hónapot külföldön az egyetem elvégzése után - derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb 2023-as adataiból.
A 2019/2020-ben végzettek között ez az arány csak 2,81 százalék. Azok között, akik 2018/2017-ben szereztek oklevelet pedig közel a duplája, 5,78 százalék.Vagyis, ahogy telik az idő, egyre nagyobb az esélye annak, hogy gazdasági diplomával a fiatal hosszabb ideig tartózkodik külföldön, és vállal ott munkát.
Elég nagy különbségek vannak az egyes végzettségek között. A 2014/2015-ben a turizmus-vendéglátás szakon végzettek között a legmagasabb a külföldön lévők aránya: meghaladja a 20 százalékot, de a nemzetközi gazdálkodás és az alkalmazott közgazdaságtan szakosok közül is sokan mennek külföldre.
A pontos lista a következőképpen alakult:
Általánosságban véve elmondható, hogy azoknál a diplomáknál nagyobb a külföldi tartózkodás esélye, ahol kevésbé országspecifikus a szaktudás, és nagyobb szükség van az aktív, magas szintű nyelvismeretre.
Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a pályakezdő diplomások fizetését nézve a turizmus és vendéglátás a legrosszabban fizető gazdasági diploma. A diplomás pályakövetési rendszer 2023-as adatai szerint azok az egyetemisták, akik a 2020/21-es tanévben szerezték meg az oklevelüket átlagosan bruttó 402 383 forintot kerestek, szemben azzal, hogy a legjobban fizető gazdasági szakokon bruttó 497 és 563 ezer forint közé esett a pályakezdők átlagjövedelme.
Bruttóban 200 ezer forintot sem lehet keresni lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökként, ami jelenleg a legrosszabbul fizető alapszakos diploma itthon. Mutatjuk, melyik diplomával számíthattok az egyetem után a legalacsonyabb fizetésekre.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
