Ezzel a gazdasági diplomával mennek a legtöbben külföldre

Átlagosan minden tizedik 2014/2015-ben végzett gazdasági diplomás dolgozott legalább egy hónapot külföldön az egyetem elvégzése után - derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb 2023-as adataiból.

A 2019/2020-ben végzettek között ez az arány csak 2,81 százalék. Azok között, akik 2018/2017-ben szereztek oklevelet pedig közel a duplája, 5,78 százalék.Vagyis, ahogy telik az idő, egyre nagyobb az esélye annak, hogy gazdasági diplomával a fiatal hosszabb ideig tartózkodik külföldön, és vállal ott munkát.

Elég nagy különbségek vannak az egyes végzettségek között. A 2014/2015-ben a turizmus-vendéglátás szakon végzettek között a legmagasabb a külföldön lévők aránya: meghaladja a 20 százalékot, de a nemzetközi gazdálkodás és az alkalmazott közgazdaságtan szakosok közül is sokan mennek külföldre.

A pontos lista a következőképpen alakult:

  • 1. turizmus és vendéglátás - 20,54 százalék
  • 2. nemzetközi gazdálkodás - 16,87 százalék
  • 3. alkalmazott közdaságtan - 13,17 százalék
  • 4. emberi erőforrások - 10,29 százalék
  • 5. kereskedelem és marketing - 9,83 százalék
  • 6. gazdálkodási és menedzsment - 8,95 százalék
  • 7. pénzügy és számvitel - 8,45 százalék
  • 8. közszolgálati - 7,79 százalék

Általánosságban véve elmondható, hogy azoknál a diplomáknál nagyobb a külföldi tartózkodás esélye, ahol kevésbé országspecifikus a szaktudás, és nagyobb szükség van az aktív, magas szintű nyelvismeretre.

Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a pályakezdő diplomások fizetését nézve a turizmus és vendéglátás a legrosszabban fizető gazdasági diploma. A diplomás pályakövetési rendszer 2023-as adatai szerint azok az egyetemisták, akik a 2020/21-es tanévben szerezték meg az oklevelüket átlagosan bruttó 402 383 forintot kerestek, szemben azzal, hogy a legjobban fizető gazdasági szakokon bruttó 497 és 563 ezer forint közé esett a pályakezdők átlagjövedelme.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.