A dolgozó fiatalok mintegy 30 százaléka tervezi, hogy külföldön dolgozna. Majdnem olyan sokan indulnának útnak, mint tíz évvel ezelőtt - derül ki a K&H ifjúsági index friss, harmadik negyedévben készült felméréséből, amely a 19-29 évesek tanuláshoz és munkához fűződő viszonyát vizsgálta.
A már dolgozó fiatalok kicsivel több mint 30 százaléka több-kevesebb elszántsággal fontolgatja, hogy külföldön vállalna munkát. Ezzel szemben a válaszolók 40 százaléka mond nemet erre a lehetőségre. A külföldi munkavállalást tervezők aránya a koronavírus-járvány után, 2021 közepén ugrott vissza először 30 százalék fölé, és azóta is ezen a szinten mozog.
Az eredmény annak tükrében sem meglepő, hogy a megkérdezett 19-29 éves fiatalok 77 százaléka a saját állítása szerint beszél valamilyen idegen nyelven. Ez az arány a 19 és 25 éves közöttieknél pedig még magasabb, 84 százalékos. Az idegen nyelven beszélők aránya Budapesten a legnagyobb: 80 százalékos, ehhez képest a kisvárosban élő fiatalok 67 százaléka tud megszólalni valamilyen másik nyelven.
A kutatás szerint a dolgozó fiatalok bő 7 százaléka látja úgy, hogy könnyen találna új állást, és 18 százalékuk gondolja úgy, hogy inkább könnyen, mint nehezen váltana munkát.
A dolgozó fiatalok körében kisebbségben vannak, akik látnak lehetőséget az előrelépésre: csak 29 százalékuk lát erre opciót, holott 2021 eleje óta ez az arány határozottan 30 százalék felett alakult.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
