Egyre több magyar pályakezdő készül tudatosan a külföldi munkavállalásra.
A korábbi évekhez képest változás, hogy a most elindulók között jóval több a pályakezdő, aki eleve kint lép be a munkaerőpiacra –mondta a hvg360-nak Bogdanovits Péter, az Aarenson Consulting ügyvezetője. Hozzátette, hogy szerinte ők nem megélhetési kényszerből utaznak – hiszen még támogathatja őket a család –, hanem középiskola óta készülhetnek erre a pályára.
"Egyre inkább érződik az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása, a határ mentén élők pedig egyre nyitottabbak"
– erről már a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő kereskedelmi igazgatója, Nógrádi József beszélt a lapnak. Mobilitási felmérésük szerint a Vas megyében dolgozók 43 százaléka költözne külföldre, döntő többségük Ausztriába. Legfőbb motiváció a jobb megélhetés, de a stabilabb jövő és a több munkalehetőség is ösztönző hatású.
| Már több mint tízezer magyar gyereket taníttatnak az osztrák közoktatásban |
| Nem csak a kint dolgozók száma dönt rekordot: a magyar diákok száma is dinamikusan nő Ausztriában. A G7 márciusban arról írt, hogy míg a 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt az osztrák közoktatásba, addig a 2021/2022-es tanévre már 10 646-ra nőtt a számuk |
Egyre nyitottabbak Ausztriában
A Magyarországon elérhető hirdetések több mint 15 százaléka Ausztriába szól. Tudatosan figyelnek arra, hogy vonzó béreket kínáljanak, egy osztrák politikus ki is mondta: az ottani munkaerőpiaci tartalékok Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék – teszi hozzá a szakember. A statisztikából az nem látszik, közülük hányan ingáznak, ám nem túlzás azt állítani, az Ausztriában dolgozó magyarok legalább fele rendszeresen kel át az országhatáron otthona és a munkahelye között.
Több az alacsonyabb képzettséget igénylő lehetőség
Főleg szakmunkásokat keresnek az osztrák cégek, elsősorban az építőipar, szolgáltatói szektor irányába, orvosokat viszont egyre kevésbé próbálnak átcsábítani.Míg szálloda-, étterem-, üzemvezetésre keresnek diplomásokat, addig a klasszikus értelmiségi, például jogász – vagyis az, akinek komoly átképzésre volna szüksége – nem igazán tud érvényesülni az osztrák piacon.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
