Nő az Ausztriában munkát vállalók száma, a pályakezdők nagy része is külföldre megy

Egyre több magyar pályakezdő készül tudatosan a külföldi munkavállalásra.

  • Tornyos Kata

A korábbi évekhez képest változás, hogy a most elindulók között jóval több a pályakezdő, aki eleve kint lép be a munkaerőpiacra –mondta a hvg360-nak Bogdanovits Péter, az Aarenson Consulting ügyvezetője. Hozzátette, hogy szerinte ők nem megélhetési kényszerből utaznak – hiszen még támogathatja őket a család –, hanem középiskola óta készülhetnek erre a pályára.

"Egyre inkább érződik az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása, a határ mentén élők pedig egyre nyitottabbak"

– erről már a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő kereskedelmi igazgatója, Nógrádi József beszélt a lapnak. Mobilitási felmérésük szerint a Vas megyében dolgozók 43 százaléka költözne külföldre, döntő többségük Ausztriába. Legfőbb motiváció a jobb megélhetés, de a stabilabb jövő és a több munkalehetőség is ösztönző hatású.

Már több mint tízezer magyar gyereket taníttatnak az osztrák közoktatásban
Nem csak a kint dolgozók száma dönt rekordot: a magyar diákok száma is dinamikusan nő Ausztriában. A G7 márciusban arról írt, hogy míg a 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt az osztrák közoktatásba, addig a 2021/2022-es tanévre már 10 646-ra nőtt a számuk

Egyre nyitottabbak Ausztriában

A Magyarországon elérhető hirdetések több mint 15 százaléka Ausztriába szól. Tudatosan figyelnek arra, hogy vonzó béreket kínáljanak, egy osztrák politikus ki is mondta: az ottani munkaerőpiaci tartalékok Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék – teszi hozzá a szakember. A statisztikából az nem látszik, közülük hányan ingáznak, ám nem túlzás azt állítani, az Ausztriában dolgozó magyarok legalább fele rendszeresen kel át az országhatáron otthona és a munkahelye között.

Több az alacsonyabb képzettséget igénylő lehetőség

Főleg szakmunkásokat keresnek az osztrák cégek, elsősorban az építőipar, szolgáltatói szektor irányába, orvosokat viszont egyre kevésbé próbálnak átcsábítani.Míg szálloda-, étterem-, üzemvezetésre keresnek diplomásokat, addig a klasszikus értelmiségi, például jogász – vagyis az, akinek komoly átképzésre volna szüksége – nem igazán tud érvényesülni az osztrák piacon.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.