Nő az Ausztriában munkát vállalók száma, a pályakezdők nagy része is külföldre megy

Egyre több magyar pályakezdő készül tudatosan a külföldi munkavállalásra.

  • Tornyos Kata

A korábbi évekhez képest változás, hogy a most elindulók között jóval több a pályakezdő, aki eleve kint lép be a munkaerőpiacra –mondta a hvg360-nak Bogdanovits Péter, az Aarenson Consulting ügyvezetője. Hozzátette, hogy szerinte ők nem megélhetési kényszerből utaznak – hiszen még támogathatja őket a család –, hanem középiskola óta készülhetnek erre a pályára.

"Egyre inkább érződik az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása, a határ mentén élők pedig egyre nyitottabbak"

– erről már a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő kereskedelmi igazgatója, Nógrádi József beszélt a lapnak. Mobilitási felmérésük szerint a Vas megyében dolgozók 43 százaléka költözne külföldre, döntő többségük Ausztriába. Legfőbb motiváció a jobb megélhetés, de a stabilabb jövő és a több munkalehetőség is ösztönző hatású.

Már több mint tízezer magyar gyereket taníttatnak az osztrák közoktatásban
Nem csak a kint dolgozók száma dönt rekordot: a magyar diákok száma is dinamikusan nő Ausztriában. A G7 márciusban arról írt, hogy míg a 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt az osztrák közoktatásba, addig a 2021/2022-es tanévre már 10 646-ra nőtt a számuk

Egyre nyitottabbak Ausztriában

A Magyarországon elérhető hirdetések több mint 15 százaléka Ausztriába szól. Tudatosan figyelnek arra, hogy vonzó béreket kínáljanak, egy osztrák politikus ki is mondta: az ottani munkaerőpiaci tartalékok Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék – teszi hozzá a szakember. A statisztikából az nem látszik, közülük hányan ingáznak, ám nem túlzás azt állítani, az Ausztriában dolgozó magyarok legalább fele rendszeresen kel át az országhatáron otthona és a munkahelye között.

Több az alacsonyabb képzettséget igénylő lehetőség

Főleg szakmunkásokat keresnek az osztrák cégek, elsősorban az építőipar, szolgáltatói szektor irányába, orvosokat viszont egyre kevésbé próbálnak átcsábítani.Míg szálloda-, étterem-, üzemvezetésre keresnek diplomásokat, addig a klasszikus értelmiségi, például jogász – vagyis az, akinek komoly átképzésre volna szüksége – nem igazán tud érvényesülni az osztrák piacon.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.