Egyre több magyar pályakezdő készül tudatosan a külföldi munkavállalásra.
A korábbi évekhez képest változás, hogy a most elindulók között jóval több a pályakezdő, aki eleve kint lép be a munkaerőpiacra –mondta a hvg360-nak Bogdanovits Péter, az Aarenson Consulting ügyvezetője. Hozzátette, hogy szerinte ők nem megélhetési kényszerből utaznak – hiszen még támogathatja őket a család –, hanem középiskola óta készülhetnek erre a pályára.
"Egyre inkább érződik az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása, a határ mentén élők pedig egyre nyitottabbak"
– erről már a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő kereskedelmi igazgatója, Nógrádi József beszélt a lapnak. Mobilitási felmérésük szerint a Vas megyében dolgozók 43 százaléka költözne külföldre, döntő többségük Ausztriába. Legfőbb motiváció a jobb megélhetés, de a stabilabb jövő és a több munkalehetőség is ösztönző hatású.
| Már több mint tízezer magyar gyereket taníttatnak az osztrák közoktatásban |
| Nem csak a kint dolgozók száma dönt rekordot: a magyar diákok száma is dinamikusan nő Ausztriában. A G7 márciusban arról írt, hogy míg a 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt az osztrák közoktatásba, addig a 2021/2022-es tanévre már 10 646-ra nőtt a számuk |
Egyre nyitottabbak Ausztriában
A Magyarországon elérhető hirdetések több mint 15 százaléka Ausztriába szól. Tudatosan figyelnek arra, hogy vonzó béreket kínáljanak, egy osztrák politikus ki is mondta: az ottani munkaerőpiaci tartalékok Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék – teszi hozzá a szakember. A statisztikából az nem látszik, közülük hányan ingáznak, ám nem túlzás azt állítani, az Ausztriában dolgozó magyarok legalább fele rendszeresen kel át az országhatáron otthona és a munkahelye között.
Több az alacsonyabb képzettséget igénylő lehetőség
Főleg szakmunkásokat keresnek az osztrák cégek, elsősorban az építőipar, szolgáltatói szektor irányába, orvosokat viszont egyre kevésbé próbálnak átcsábítani.Míg szálloda-, étterem-, üzemvezetésre keresnek diplomásokat, addig a klasszikus értelmiségi, például jogász – vagyis az, akinek komoly átképzésre volna szüksége – nem igazán tud érvényesülni az osztrák piacon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
