A gyermekvállalás menti meg a világot - hangoztatta Novák Katalin amerikai egyetemistáknak tartott előadásán.
Nem éri meg lemondani a családi életről és a gyermekvállalásról a karrier érdekében – mondta el Novák Katalin saját tapasztalatai alapján a Brigham Young University (BYU), az Egyesült Államok egyik vezető egyetemének diákjai előtt tartott előadásában kedden az Utah állambeli Provo városban – olvasható az MTI-n.
A 35 ezer diákot oktató egyházi fenntartású felsőoktatási magánintézménynek Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza – egy mormon egyház – a legnagyobb támogatója. A hallgatók nagy része ehhez a valláshoz tartozik, amelynek egyik fő jellemzője, hogy nagy családokban élnek, de azért Novák Katalin arra biztatta a fiatalokat, hogy "ne féljenek gyermeket vállalni".
Az államfő kiemelte, hogy Európában egyetlen ország népesedési mutatója sem éri el a népesség fenntartásához szükséges mértéket. Viszont elmondta, hogy Magyarország lépett annak érdekében, hogy megküzdjön ezzel a helyzettel és felvázolta a gyermekvállalás ösztönzésére tett családpolitikai intézkedéseket. A KSH friss népszámlálási adatai alapján azonban nem a házasodók, hanem a hajadonok, nőtlenek és az elváltak aránya nőtt a magyar társadalomban az előző és a mostani népszámlálás között. Azok is valamivel többen lettek, akik nem vállalnak gyereket. A 30 év alattiak házasodási kedve viszont valóban megnőtt – írta meg a hvg.hu.
A köztársasági elnök amerikai útja során korábban találkozott és tárgyalt Texas és Montana állam kormányzójával is, valamint a washingtoni Szenátus tagjával is. Hétfőn a Tesla autógyár új irodaépületében is látogatást tett, ahol Elon Musk alapító-tulajdonossal négyszemközt beszélgetett elsősorban demográfiai kérdésekről, gyermekvállalásról és a családok támogatásának lehetőségeiről.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
