Pedig a legtöbben úgy vélik, otthonról is ugyanannyira hatékonyan tudnák végezni a munkájukat.
Az egyik legnagyobb hazai állásportál ezer, 18-65 év közötti munkavállalót kérdezett arról, hogy a pandémiát követően hogyan alakult a munkahelyre való bejárási kötelezettségük, és milyen lehetőségeik vannak jelenleg a munkavégzésük helyszínének megválasztására. Ebből kiderült, hogy bár a cégek rugalmasabban viszonyulnak a home office-hoz, sokan mégsem kapnak engedélyt rá, pedig otthonról is megfelelően el tudnák látni a munkájukat.
Bár az arány értelemszerűen a fizikai munkát végzők körében a legmagasabb (82 százalék), hiszen számukra elengedhetetlen a munkagépek használata vagy a megfelelő munkahelyi környezet, a szellemi munkát végző megkérdezettek fele sem teheti ezt meg, gyakran beosztástól függ, hogy élhetnek-e vele. A megkérdezettek 9 százaléka azt mondta, elbírálástól függ, a munkaadók pedig inkább a kisgyermekesek és a munkahelytől távolabb élők esetében rugalmasak, míg a felső- és középvezetők jellemzően inkább helyhez kötöttek.
Teljesen szabadon viszont csak a munkavállalók 17 százaléka dönthet az irodai és az otthoni munka arányáról, és csupán 4 százalékban fordul elő, hogy valaki teljes egészében otthonról dolgozhat, és csak akkor kell bemennie, ha azt valami indokolja.
Ahol egyáltalán nincs lehetőség a távmunkára, vagy csak alkalmanként, ott a dolgozók fele úgy látja, hogy nem is tudná elvégezni a munkáját otthonról, minden második dolgozó (46%) viszont úgy véli, hogy bár saját meglátása szerint részben vagy teljesen meg tudná oldani a feladatait munkahelyétől független helyről is, ennek ellenére nincs rá lehetősége - írják a felmérésben.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
