Egy uniós irányelvnek köszönhetően néhány éven belül nem csak a cégen belüli bérek lesznek megismerhetők, hanem az álláshirdetéseknek is kötelező eleme lesz a várható bérsáv, írta meg az RTL.hu a KPMG könyvvizsgálói, adó és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó független szakmai szolgáltatók globális szervezetének közleménye alapján. A bérsáv közlése vagy nem közlése régóta téma, főleg a fiatal pályakezdőknél, akik gyakran bizonytalanok, mennyit kérjenek, amikor rákérdeznek a bérigényükre.
A jövőben az ajánlatokba azonban bele kell írni a kezdő fizetést vagy intervallumot és az álláshelyek „nemi szempontból való semlegességét” is.
Az ilyen irányelveket azonban először át kell ültetni a tagországok, így hazánk jogrendszerébe is, ez ebben az esetben még várat magára – teszik hozzá. Nálunk vélhetően az ezt felügyelő szerv a munkaügyi hatóság és az alapvető jogok biztosa lesz majd. Az EU-s szigorítással elvileg az indokolatlan férfi-női bérkülönbségek is szankcionálhatók lesznek, ugyanis a KPMG úgy számol: „a nemek közötti bérszakadék mértéke az EU-ban a kiegyenlítést célzó kampányok ellenére is mintegy 14% körül alakul, vagyis a nők évente közel 2 hónapot ingyen dolgoznak férfi kollégáikhoz képest”.
Persze ez jellemzően mélyebb társadalmi egyenlőtlenségekre vezethető vissza, például a nők visszafogottabb bértárgyalására vagy éppen a gyerekvállalás miatt kieső karrierlépcsőkre, így kérdés, mennyiben tudja ezt a komplex problémát egy ilyen elvárt átláthatóság tényleg kezelni. Mindenestre a közlemény szerint a minden vállalatot érintő szabályozás szerint a munkáltatók kötelesek lesznek átfogó kimutatásokat készíteni és közzétenni a munkavállalók díjazásáról, valamint garanciákat bevezetni a bérezési struktúra átláthatósága és az egyenlő vagy egyenértékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének biztosítása érdekében.
Ahol ez azt hozza ki, hogy legalább 5 százalékos az indokolatlan nemi alapú bérkülönbség, ha azt fél éven belül nem oldják meg, a cégnek bérértékelést kell végeznie a munkavállalói képviselőkkel együtt. Akik egyébként is nagyobb mozgásteret kapnak, a kérdéseikre a jelentésről a cégeknek kötelező lesz válaszolnia, illetve a bírósági eljárásoknak is könnyebben hozzáférhetővé kell válnia az esetleges kártérítési igényekhez.
Emellett a bérszintek és a bérnövekedés meghatározásához használt kritériumokat is közölni kell majd, vagyis elvileg vége annak, amikor átláthatatlan, miért kaphat valaki fizetésemelést.
Igaz, most is számos cégnél vannak erre különböző belső teljesítményértékelések, változó átláthatósággal. Azok a cégek pedig, ahol legalább százan dolgoznak, kötelesek lesznek jelentést írni a nemi bérkülönbségekről, illetve a női és férfi munkavállalók arányáról az egyes bérsávosztályokban. Ugyanakkor ennek a tényleges megvalósulása még jó messze van.
A 150 dolgozó feletti cégeknél 2027 júniusa a határidő és mérettől függően kell évente vagy háromévente megismételni, a 100 és 149 közti alkalmazottal rendelkezőknél viszont csupán 2031 júniusára kell elkészülnie az első ilyen dokumentumnak. Hogy hogyan szankcionálják ennek elmaradását, az a szabályokat implementáló tagállamokon múlik. Ám a cég összegzése alapján ennek része kell legyen – a bírságolás mellett –, hogy a béreket átláthatatlanul vagy indokolatlanul 5 százalék feletti különbségekkel kifizető cégeket kizárhassák az állami hatóságok a közbeszerzésekből.
(Kiemelt kép: Asszonyi Eszter)
