450-600 ezer forint között szeretnének keresni a pályakezdők

Jelentősen emelkedtek a fiatalok fizetési igényei az elmúlt egy évben.

  • Tornyos Kata

Tavaly a pályakezdők kétharmada még „csak” 350 ezer forint fölötti bruttó fizetésre vágyott, de idén már 450-600 ezer forint között szeretnének keresni a fiatal munkavállalók  a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Index alapján – írta meg a Népszava.

A szellemi munkakörökben jóval többen szeretnének akár 600 ezer forintos fizetést, a fizikai munkát végzők többsége bruttó 350-450 ezer forinttal is megelégszik. Jelentősen csökkent azok száma, akik 200-350 ezer forint között keresnének, miközben tavalyhoz képest kétszer annyian vágynak 800 ezer és egymillió forint közötti bérezésre.

A KSH adatai alapján a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál: februárban még 531 200 forint, márciusban már 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete.

A Work Force 18-25 évesek körében végzett reprezentatív kutatása alapján a fiatal munkavállalók többsége – 18 százaléka - a kereskedelmi és fogyasztói szektorban dolgozik. A kereskedelemben a KSH márciusi adatai szerint bruttó 522 ezer forint volt az átlagbér. A gyártóiparban a fiatalok 14 százaléka vállalt munkát, ami 6 százalékos visszaesés tavalyhoz képest. Tavalyhoz képest a pénzügyi szolgáltatások terület népszerűsége csökkent a leginkább: 2022-ben még a pályakezdők 17, de idén már csak a 6 százaléka vállalt munkát ebben a szektorban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.