Jelentősen emelkedtek a fiatalok fizetési igényei az elmúlt egy évben.
Tavaly a pályakezdők kétharmada még „csak” 350 ezer forint fölötti bruttó fizetésre vágyott, de idén már 450-600 ezer forint között szeretnének keresni a fiatal munkavállalók a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Index alapján – írta meg a Népszava.
A szellemi munkakörökben jóval többen szeretnének akár 600 ezer forintos fizetést, a fizikai munkát végzők többsége bruttó 350-450 ezer forinttal is megelégszik. Jelentősen csökkent azok száma, akik 200-350 ezer forint között keresnének, miközben tavalyhoz képest kétszer annyian vágynak 800 ezer és egymillió forint közötti bérezésre.
A KSH adatai alapján a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál: februárban még 531 200 forint, márciusban már 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete.
A Work Force 18-25 évesek körében végzett reprezentatív kutatása alapján a fiatal munkavállalók többsége – 18 százaléka - a kereskedelmi és fogyasztói szektorban dolgozik. A kereskedelemben a KSH márciusi adatai szerint bruttó 522 ezer forint volt az átlagbér. A gyártóiparban a fiatalok 14 százaléka vállalt munkát, ami 6 százalékos visszaesés tavalyhoz képest. Tavalyhoz képest a pénzügyi szolgáltatások terület népszerűsége csökkent a leginkább: 2022-ben még a pályakezdők 17, de idén már csak a 6 százaléka vállalt munkát ebben a szektorban.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
