450-600 ezer forint között szeretnének keresni a pályakezdők

Jelentősen emelkedtek a fiatalok fizetési igényei az elmúlt egy évben.

  • Tornyos Kata

Tavaly a pályakezdők kétharmada még „csak” 350 ezer forint fölötti bruttó fizetésre vágyott, de idén már 450-600 ezer forint között szeretnének keresni a fiatal munkavállalók  a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Index alapján – írta meg a Népszava.

A szellemi munkakörökben jóval többen szeretnének akár 600 ezer forintos fizetést, a fizikai munkát végzők többsége bruttó 350-450 ezer forinttal is megelégszik. Jelentősen csökkent azok száma, akik 200-350 ezer forint között keresnének, miközben tavalyhoz képest kétszer annyian vágynak 800 ezer és egymillió forint közötti bérezésre.

A KSH adatai alapján a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál: februárban még 531 200 forint, márciusban már 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete.

A Work Force 18-25 évesek körében végzett reprezentatív kutatása alapján a fiatal munkavállalók többsége – 18 százaléka - a kereskedelmi és fogyasztói szektorban dolgozik. A kereskedelemben a KSH márciusi adatai szerint bruttó 522 ezer forint volt az átlagbér. A gyártóiparban a fiatalok 14 százaléka vállalt munkát, ami 6 százalékos visszaesés tavalyhoz képest. Tavalyhoz képest a pénzügyi szolgáltatások terület népszerűsége csökkent a leginkább: 2022-ben még a pályakezdők 17, de idén már csak a 6 százaléka vállalt munkát ebben a szektorban.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.