Facebookon keresnek állást és 600 ezer forintos fizetésre vágyik a pályakezdők többsége

Míg 2022-ben a pályakezdők kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetésre vágyott, addig idén már 450 és 600 000 forint között keresne a 18-25 éves korosztály – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből.

  • Székács Linda

A 18 és 25 évesek körében végzett reprezentatív kutatás szerint a versenyképes fizetés, a rugalmas munkaidő, valamint a támogató közösség kulcsfontosságú a fiatalok számára.

"A válaszadók 28 százaléka bruttó 450.000-600.000 forintos fizetést szeretne, míg tavaly a legtöbben 350 és 450 ezer forintos havi keresetben reménykedtek. Az eredmények szerint a szellemi munkakörök esetében jóval többen élnének akár 600 ezer forintos fizetéssel, míg a fizikai munkát végzők többsége bruttó 350 és 450 ezer forint közé helyezi bérigényét. Jelentősen csökkent azok száma, akik 200 és 350 ezer forint között keresnének, azonban kétszer annyian vágynak 800 ezer és egymillió forint közötti bérezésre, mint tavaly. Budapesten viszont jóval magasabb fizetési igényekkel kell számolni: a megkérdezettek 37 százaléka keresne több mint fél millió forintot havonta,10 százalékuk pedig már pályakezdőként bruttó 1 millió forintnál magasabb bérezésre számít" - írják a lapunknak küldött közleményben.

Facebookon keresnek állást

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok többsége még mindig a legnépszerűbb közösségi média platformon, a Facebookon keres állást, de jelentősen - 24 százalékról 43 százalékra - nőtt a HR-szolgáltató cégek jelentősége is, és a munkaügyi központok felé is nyitottabbak a pályakezdők, mint egy évvel korábban.

Nagyot csökkent azonban az érdeklődés a munkáltatók saját digitális felületei iránt: 2022-ről 2023-ra 23 százalékot esett vissza azok aránya, akik a cégek weboldalán akarnak munkát találni - teszik hozzá.

A kitöltők  többsége ráadásul nem fél attól, hogy sikerül-e a képzettségének megfelelő munkahelyet találni és megfelelni a vezetők elvárásainak. 71 százalékuk azt válaszolta, nem tartja nehéznek a számára megfelelő munkahely megtalálását, 64 százalékuk pedig úgy érzi, nem jelent majd túl komoly kihívást, hogy megfeleljen a munkáltatói elvárásoknak. A kitöltők többsége egyébként kereskedelmi és fogyasztói szektorban dolgozik (18%), 14 százalékuk a gyártóiparban, aminek a népszerűsége tavalyhoz képest 6 százlékkal csökkent, a harmadik legnépszerűbb terület pedig a turizmus-vendéglátás. Itt  4 százalékkal többen dolgoznak idén, mint egy évvel korábban.

"Tavalyhoz képest a pénzügyi szolgáltatások népszerűsége esett a legnagyobbat – míg 2022-ben a válaszadók 17 százaléka ezen a területen dolgozott, addig idén már csak a pályakezdők 6 százaléka van a szektorban" - írják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.