Facebookon keresnek állást és 600 ezer forintos fizetésre vágyik a pályakezdők többsége

Míg 2022-ben a pályakezdők kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetésre vágyott, addig idén már 450 és 600 000 forint között keresne a 18-25 éves korosztály – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből.

  • Székács Linda

A 18 és 25 évesek körében végzett reprezentatív kutatás szerint a versenyképes fizetés, a rugalmas munkaidő, valamint a támogató közösség kulcsfontosságú a fiatalok számára.

"A válaszadók 28 százaléka bruttó 450.000-600.000 forintos fizetést szeretne, míg tavaly a legtöbben 350 és 450 ezer forintos havi keresetben reménykedtek. Az eredmények szerint a szellemi munkakörök esetében jóval többen élnének akár 600 ezer forintos fizetéssel, míg a fizikai munkát végzők többsége bruttó 350 és 450 ezer forint közé helyezi bérigényét. Jelentősen csökkent azok száma, akik 200 és 350 ezer forint között keresnének, azonban kétszer annyian vágynak 800 ezer és egymillió forint közötti bérezésre, mint tavaly. Budapesten viszont jóval magasabb fizetési igényekkel kell számolni: a megkérdezettek 37 százaléka keresne több mint fél millió forintot havonta,10 százalékuk pedig már pályakezdőként bruttó 1 millió forintnál magasabb bérezésre számít" - írják a lapunknak küldött közleményben.

Facebookon keresnek állást

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok többsége még mindig a legnépszerűbb közösségi média platformon, a Facebookon keres állást, de jelentősen - 24 százalékról 43 százalékra - nőtt a HR-szolgáltató cégek jelentősége is, és a munkaügyi központok felé is nyitottabbak a pályakezdők, mint egy évvel korábban.

Nagyot csökkent azonban az érdeklődés a munkáltatók saját digitális felületei iránt: 2022-ről 2023-ra 23 százalékot esett vissza azok aránya, akik a cégek weboldalán akarnak munkát találni - teszik hozzá.

A kitöltők  többsége ráadásul nem fél attól, hogy sikerül-e a képzettségének megfelelő munkahelyet találni és megfelelni a vezetők elvárásainak. 71 százalékuk azt válaszolta, nem tartja nehéznek a számára megfelelő munkahely megtalálását, 64 százalékuk pedig úgy érzi, nem jelent majd túl komoly kihívást, hogy megfeleljen a munkáltatói elvárásoknak. A kitöltők többsége egyébként kereskedelmi és fogyasztói szektorban dolgozik (18%), 14 százalékuk a gyártóiparban, aminek a népszerűsége tavalyhoz képest 6 százlékkal csökkent, a harmadik legnépszerűbb terület pedig a turizmus-vendéglátás. Itt  4 százalékkal többen dolgoznak idén, mint egy évvel korábban.

"Tavalyhoz képest a pénzügyi szolgáltatások népszerűsége esett a legnagyobbat – míg 2022-ben a válaszadók 17 százaléka ezen a területen dolgozott, addig idén már csak a pályakezdők 6 százaléka van a szektorban" - írják.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.