Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Míg 2022-ben a pályakezdők kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetésre vágyott, addig idén már 450 és 600 000 forint között keresne a 18-25 éves korosztály – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből.
A 18 és 25 évesek körében végzett reprezentatív kutatás szerint a versenyképes fizetés, a rugalmas munkaidő, valamint a támogató közösség kulcsfontosságú a fiatalok számára.
"A válaszadók 28 százaléka bruttó 450.000-600.000 forintos fizetést szeretne, míg tavaly a legtöbben 350 és 450 ezer forintos havi keresetben reménykedtek. Az eredmények szerint a szellemi munkakörök esetében jóval többen élnének akár 600 ezer forintos fizetéssel, míg a fizikai munkát végzők többsége bruttó 350 és 450 ezer forint közé helyezi bérigényét. Jelentősen csökkent azok száma, akik 200 és 350 ezer forint között keresnének, azonban kétszer annyian vágynak 800 ezer és egymillió forint közötti bérezésre, mint tavaly. Budapesten viszont jóval magasabb fizetési igényekkel kell számolni: a megkérdezettek 37 százaléka keresne több mint fél millió forintot havonta,10 százalékuk pedig már pályakezdőként bruttó 1 millió forintnál magasabb bérezésre számít" - írják a lapunknak küldött közleményben.
Facebookon keresnek állást
A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok többsége még mindig a legnépszerűbb közösségi média platformon, a Facebookon keres állást, de jelentősen - 24 százalékról 43 százalékra - nőtt a HR-szolgáltató cégek jelentősége is, és a munkaügyi központok felé is nyitottabbak a pályakezdők, mint egy évvel korábban.
Nagyot csökkent azonban az érdeklődés a munkáltatók saját digitális felületei iránt: 2022-ről 2023-ra 23 százalékot esett vissza azok aránya, akik a cégek weboldalán akarnak munkát találni - teszik hozzá.
A kitöltők többsége ráadásul nem fél attól, hogy sikerül-e a képzettségének megfelelő munkahelyet találni és megfelelni a vezetők elvárásainak. 71 százalékuk azt válaszolta, nem tartja nehéznek a számára megfelelő munkahely megtalálását, 64 százalékuk pedig úgy érzi, nem jelent majd túl komoly kihívást, hogy megfeleljen a munkáltatói elvárásoknak. A kitöltők többsége egyébként kereskedelmi és fogyasztói szektorban dolgozik (18%), 14 százalékuk a gyártóiparban, aminek a népszerűsége tavalyhoz képest 6 százlékkal csökkent, a harmadik legnépszerűbb terület pedig a turizmus-vendéglátás. Itt 4 százalékkal többen dolgoznak idén, mint egy évvel korábban.
"Tavalyhoz képest a pénzügyi szolgáltatások népszerűsége esett a legnagyobbat – míg 2022-ben a válaszadók 17 százaléka ezen a területen dolgozott, addig idén már csak a pályakezdők 6 százaléka van a szektorban" - írják.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).