A teljes állásban dolgozók fele nem keres havi nettó 296 ezret

A KSH friss adatai szerint a béremelések összege az infláció nyomába se ér.

  • Székács Linda

A teljes állásban dolgozó magyarok több mint fele nettó 295 600 ezer forintnál kevesebbet keres - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adataiból.

2023 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forint volt

- írja a KSH. Hozzátették: a bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset 1,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi adatoknál, ezt azonban jelentősen befolyásolja a februárban kiosztott , a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett "fegyverpénz". Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lenne magasabb.

 

KSH

A medián bér, vagyis az a középső érték, aminél a napi 8 órában dolgozó emberek fele többet, a másik fele pedig kevesebbet 16,5 százalékkal magasabb, mint egy éve, ez mindössze nettó 295 600 forintot jelent, miközben az infláció 2023 februárjában a 25,4 százalékot is elérte. Világos tehát, hogy a bérek növekedése nyomában sincs az áremelkedéseknek, sőt, a reálkeresetek értéke ennek fényében 19,6 százalékkal csökkent.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter