A KSH friss adatai szerint a béremelések összege az infláció nyomába se ér.
A teljes állásban dolgozó magyarok több mint fele nettó 295 600 ezer forintnál kevesebbet keres - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adataiból.
2023 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forint volt
- írja a KSH. Hozzátették: a bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset 1,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi adatoknál, ezt azonban jelentősen befolyásolja a februárban kiosztott , a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett "fegyverpénz". Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lenne magasabb.
A medián bér, vagyis az a középső érték, aminél a napi 8 órában dolgozó emberek fele többet, a másik fele pedig kevesebbet 16,5 százalékkal magasabb, mint egy éve, ez mindössze nettó 295 600 forintot jelent, miközben az infláció 2023 februárjában a 25,4 százalékot is elérte. Világos tehát, hogy a bérek növekedése nyomában sincs az áremelkedéseknek, sőt, a reálkeresetek értéke ennek fényében 19,6 százalékkal csökkent.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
