A teljes állásban dolgozók fele nem keres havi nettó 296 ezret

A KSH friss adatai szerint a béremelések összege az infláció nyomába se ér.

  • Székács Linda

A teljes állásban dolgozó magyarok több mint fele nettó 295 600 ezer forintnál kevesebbet keres - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adataiból.

2023 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forint volt

- írja a KSH. Hozzátették: a bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset 1,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi adatoknál, ezt azonban jelentősen befolyásolja a februárban kiosztott , a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett "fegyverpénz". Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lenne magasabb.

 

KSH

A medián bér, vagyis az a középső érték, aminél a napi 8 órában dolgozó emberek fele többet, a másik fele pedig kevesebbet 16,5 százalékkal magasabb, mint egy éve, ez mindössze nettó 295 600 forintot jelent, miközben az infláció 2023 februárjában a 25,4 százalékot is elérte. Világos tehát, hogy a bérek növekedése nyomában sincs az áremelkedéseknek, sőt, a reálkeresetek értéke ennek fényében 19,6 százalékkal csökkent.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna