Nagy a hiány mérnökökből, a tapasztaltabbak akár 1,2 millió forintot is kereshetnek

A mérnöki pozíciókban nem ritka az 1,2 millió forintos havi bér sem – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss jelentésében.

  • Eduline

Az EJMSZ felmérése szerint egyre több, Magyarországon tanuló külföldi mérnökhallgató jelentkezik itteni állásokra. Viszont sok vállalatnál magyar nyelvtudás nélkül nem tudnak bekapcsolódni a munkába, így egyelőre elsősoran a kutatás és a fejlesztés területén tudnak elhelyezkedni.

Akadnak kihívások a külföldről hazatérni szándékozó, magasan kvalifikált mérnököknél is. Bár náluk nyelvi akadályok természetesen nincsenek, de a bérek, illetve egyéb juttatások terén sokszor elég távol esnek egymástól a munkaadók lehetőségei és a munkavállalók elképzelései – derül ki az elemzésből.

Összességében még mindig nehezen tudnak megfelelő jelölteket találni a cégek a mérnöki pozíciókra, minél magasabb szintű, specializált tudásra lenne szükségük, annál tovább tart a megfelelő munkatárs megtalálása – írja a szövetség, amely mentor- és gyakornoki programokat, illetve pályaorientációs programot is indított.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.