Itt vannak a fizetési adatok: ennyit lehet keresni műszaki diplomával pályakezdőként

Több ezer hallgató kezdte meg a tanulmányait 2022-ben is valamilyen műszaki képzésen. Mutatjuk, miért éri meg ezeken a szakokon végezni.

  • Eduline

2022-ben 14112 jelentkező közül 8310 diákot vettek fel valamelyik magyarországi egyetem műszaki képzésére.

Arról már írtunk korábban, hogy a diplomáspálya-követési rendszer 2020-as kutatása szerint mekkora azoknak a hallgatóknak a bruttó átlagkeresete, akik bölcsészdiplomát szereztek. De vajon mi a helyzet a műszaki végzettségű frissdiplomásokkal?

A műszaki képzésen végzettek havi bruttó átlagkeresete 2020-ban 429 052 forint volt.

Az átlagnál jóval magasabb fizetést, bruttó 473 449 forintot azok remélhettek, akik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamelyik szakán végeztek, míg a Szegedi Tudományegyetemen végzettek 459 688 forintos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem friss diplomásai pedig 442 ezer forintos bruttó fizetésre számíthattak, de néhány ezer forinttal az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, és a Dunaújvárosi Egyetem műszaki diplomásainak fizetése is meghaladta az átlagot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakembereinek fizetése pedig 429 ezer forint körül mozgott.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.