Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Több ezer hallgató kezdte meg a tanulmányait 2022-ben is valamilyen műszaki képzésen. Mutatjuk, miért éri meg ezeken a szakokon végezni.
2022-ben 14112 jelentkező közül 8310 diákot vettek fel valamelyik magyarországi egyetem műszaki képzésére.
Arról már írtunk korábban, hogy a diplomáspálya-követési rendszer 2020-as kutatása szerint mekkora azoknak a hallgatóknak a bruttó átlagkeresete, akik bölcsészdiplomát szereztek. De vajon mi a helyzet a műszaki végzettségű frissdiplomásokkal?
A műszaki képzésen végzettek havi bruttó átlagkeresete 2020-ban 429 052 forint volt.
Az átlagnál jóval magasabb fizetést, bruttó 473 449 forintot azok remélhettek, akik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamelyik szakán végeztek, míg a Szegedi Tudományegyetemen végzettek 459 688 forintos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem friss diplomásai pedig 442 ezer forintos bruttó fizetésre számíthattak, de néhány ezer forinttal az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, és a Dunaújvárosi Egyetem műszaki diplomásainak fizetése is meghaladta az átlagot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakembereinek fizetése pedig 429 ezer forint körül mozgott.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.