Friss statisztikák: ennyit lehet a különböző egyetemek bölcsészdiplomáival keresni

Minden évben több ezer végzős jelöli meg valamelyik bölcsészképzést a felvételin, de vajon milyen fizetéssel számolhatnak diplomaszerzés után? Mutatjuk.

  • Eduline

2022-ben az általános felvételi eljárásban összesen 17 406-an jelöltek meg a felvételi lapjukon valamilyen bölcsészképzést, ezzel a terület a gazdasági képzések (a fizetésekről itt írtunk bővebben) után a második legnépszerűbb lett. De vajon mennyit lehet keresni a bölcsészoklevelekkel?

Az alábbi Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2020-as kutatásában azok a hallgatók szerepelnek, akik a 2011/12 és a 2017/18 tanévek között abszolutóriumot szereztek. Arról már korábban írtunk, hogy mennyi a bruttó átlagkeresete az egyes tudományterületen végzetek.

A bölcsészképzéseken végzettek havi bruttó átlagjövedelme: 284 161 forint.

Az átlagnál magasabb fizetésre számíthatnak azok, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztek diplomát, az átlag bruttó fizetésük 303 508 forint, a Károli Gáspár Református Egyetem volt hallgatói 297 938 forintra, a Debreceni Egyetem hallgatói pedig 294 315 forintra számíthatnak átlagosan.

Az átlagnál kicsivel alacsonyabb keresetre számíthatnak a DPR felmérései szerint, a Pannon Egyetemen 276 ezres, a Pázmányon 275 ezres, a Kodolányin 267 ezerrel az egri egyetemen pedig 262 ezerrel havonta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.