Bruttó 495 900 forint - ennyi volt májusban az átlagfizetés a KSH adatai szerint

Nettó 342 000 forintra emelkedett a teljes munkaidőben dolgozók nettó átlagfizetése - közölte a májusi bérekről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagbér 495 900 forint volt.

  • Eduline/MTI

A KSH úgy becsüli, hogy a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt, rendszeres bruttó átlagkereset 461 700 forint, ez 14,3 százalékkal magasabb, mint a tavaly májusi. Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá - tette hozzá a KSH.

A reálkereset 3,8 százalékkal emelkedett, de közben a fogyasztói árak is emelkedtek, 10,7 százalékkal. A bruttó kereset mediánértéke 397 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a nettó kereset mediánértéke 276 000 forint volt (ebbe a különböző kedvezményeket is beleszámítják), ez 15,9 százalékkal magasabb a tavaly májusinál.

A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése, a fegyverpénz, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák - jelentette a KSH.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.