Bruttó 467 ezer: ennyit keresnek a magyarok a KSH szerint

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási szektorban volt a legmagasabb, de átlagosan is emelkedtek a bérek a tavalyi számokhoz képest.

  • Eduline/MTI

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 310 700 forint volt,

ez pedig 13,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A kedvezmények figyelembevételével számolt 322 100 forint nettó átlagkereset pedig 14,8 százalékkal nőtt – ezt hétfőn közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH közleménye szerint a reálkereset 5,4 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak 7,9 százalékos növekedése mellett.

Kik keresnek a legjobban?

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 476 800, a költségvetésben 436 200, a nonprofit szektorban pedig 479 300 forintot ért el. Ez az összeg a pénzügyi és biztosítási szektorban volt a legmagasabb, 785 200 forint volt, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 22,6 százalékos emelkedés ellenére is a legalacsonyabb maradt 303 300 forint.

A humán egészségügyben 28,3 százalékkal volt magasabb az átlagkereset a tavaly januárinál, az oktatásban 13,0 százalékos emelkedést jelentett a KSH.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.