A koronavírus-járvány teljesen átformálta a munkaerőpiacot, ma már nem egyszerű munkaszervezési kérdés, hanem életvitel a home office, és már nem a kiskosztüm és a nyakkendő, hanem Zoom-meeting és felül ing-alul pizsama szett jut eszünkbe az állásinterjúkról. De milyen skillekre van szükségük a pályakezdőknek a feje tetejére állt munkaerőpiacon?
Az elmúlt bő másfél évben a járványhelyzet sok munkavállalót felszabadított a munkába járás terhe alól. Voltak, akik az így felszabadult időben inkább több pénzt kerestek. A korántsem egyedi jelenségről, a "párhuzamos munkahelyekről" a The Wall Street Journal is beszámolt. A hagyományos "másodállásokkal" szemben ezeket sokszor egy teljes állás mellé, akár hasonló területen és általában titokban vállalták be azok, akik úgy döntöttek, a délutáni szundikálás mellett másra is használják a home office-t. Nemcsak egy plusz fizetést nyertek: olyan skilleket is fejlesztettek - multitasking, önálló munkaszervezés, priorizálás -, amelyek jól jönnek a munkaerőpiacon.
Az ugyanis a feje tetejére állt az utóbbi másfél évben, a világjárvány kirobbanása óta átalakult a munkaszervezés, az álláskeresés, de még maguk a munkahelyek is. Mindez persze a pályakezdők helyzetére is hatással van – van, akinek informatikai ismereteit kell fejlesztenie, másoknak ahhoz kell hozzászokniuk, hogy otthon, a főnök figyelő tekintete nélkül is jól tudják beosztani a munkaidejüket.
Gyakornokok előnyben
„Elsőre meglepő lehet, de a járvány kirobbanása óta jóval több gyakornokot keresnek a cégek, sok helyen azokat a feladatokat, amiket eddig szakemberek végeztek, most egyetemista, főiskolás gyakornokok látnak el, akiknek a cégek nem hoznak létre külön pozíciót.
Munkaerőhiány van, de kevesebb a nyitott pozíció"
– mondja az Eduline-nak Istenes Viktória, a Tungsram toborzási specialistája. Sok cég kénytelen volt munkaköröket létrehozni még a megszorítások után megingott anyagi helyzetben is. Pályakezdőnek lenni ilyen szempontból most nehéz, kivéve, ha megvan a rugalmasság mind a két oldalon – mondja a szakértő –, akár a jogviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos feltételekben is. A cégeknek adózási és adminisztratív szempontból sokszor előnyösebb a gyakornoki pozíciók létrehozása, mint állandó munkatársak felvétele – így aki vállalja ezt a státuszt, előbb munkába állhat.
Home office és egyebek
„Megnyílt a piac, már nem akadály, ha valaki vidéki városból dolgozna egy fővárosi cégnél” – magyarázza a toborzási szakértő. Mivel egyre több vállalat állt át hibrid munkarendre, távmunkában olyanokat is fel tudnak venni, akik eddig a távolság miatt nem kapták meg az állást. „Így másik városból is lehet munkát vállalni. Ezzel elsősorban a munkavállalók spórolnak – bérletet, lakbért és időt. Külföldön már látják a távmunka árnyoldalát is, de szerencsére Magyarországon mi még nem tartunk itt” – utal Istenes Viktória a Google-re. A techcég nemrég azzal került be a hírekbe, hogy a „maradj otthon” időszakban hosszabb ideig otthonról dolgozó (vagy az Egyesült Államok olcsóbb régióiba költöző) alkalmazottaik fizetését esetleg csökkentené a cég, hiszen náluk nem kell az eddig a bérbe épített benzinpénzzel, tömegközlekedési és lakhatási támogatással számolniuk.
A home office elterjedése mindenesetre jól jön az egyetemistáknak és a pályakezdőknek is – a különböző HR-es felmérések szerint a home office-lehetőség, a rugalmas munkaidő eddig is sokat nyomott a latban, amikor a huszonévesek munkahelyet kerestek, a járvány miatt sok munkahelyen pedig még mindig nem ragaszkodnak a napi bejáráshoz. Pedig azzal mindenki tisztában van, hogy otthonról csak az tud hatékonyan dolgozni, akinek néhány extra skillje is van.
A munkahelyek még mindig az idegennyelv-tudást tartják az egyik legfontosabb készségnek, de arra is odafigyelnek, hogy a jelentkező csapatjátékos legyen, jól kommunikáljon, személyesen és írásban is, legalábbis ez derül ki a Profession.hu és az IBS egyik friss felméréséből. Ez utóbbira a Zoom-meetingek, a teamses munkaszervezés, az alapvetően írásban zajló mindennapi megbeszélések miatt minden korábbinál nagyobb szükség van. Ahogy némi technológiai tudásra is: a kutatást négy év után ismételték meg, az általános informatikai ismereteket ma már sokkal többen tartják fontosnak, mint a járvány előtt. Nem véletlenül, a pandémia miatt azoknak a - főleg irodai munkát végző - cégeknek is át kellett állniuk részben vagy egészben online működésre, amelyek eddig nem tették.
Mást keresnek a munkaadók?
Nem lettek mások az elvásárok, inkább azt mondanám, hogy most az is megtanulta ezeket a dolgokat, aki eddig nem tudta”
- mondja Istenes Viktória. Úgy látja, a cégek eddig is önálló munkaszervezésre képes kollégákat kerestek, legfeljebb ezt nem emelték ki külön az álláshirdetésekben. Mivel nem mindenki járványhullámtól járványhullámig tervez, az elvárások hosszú távon nem biztos, hogy átalakulnak – teszi hozzá a HR-szakértő. A munkahelyek többsége továbbra is azt várja a pályakezdőktől, amit korábban, de a tapasztalatok alapján az első pár hónapban könnyebben boldogulnak azok, akik ügyesebbek az önálló munkavégzésben, jobban be tudják osztani a feladataikat, és úgy tudnak csapatban együtt dolgozni, hogy a csapatmunkát online kell megszervezni.
A szakmai ismeretek mellett a soft skillek – az érzelmi intelligencia, az alkalmazkodó képesség, a visszajelzésre nyitottság, a megfelelő konfliktuskezelési és tárgyalási technikák ismerete, a képesség a csapatmunkára – a járványtól függetlenül egyre fontosabb szerepet játszanak a munkahelyeken. Persze a különböző szektorokban az elvárások is mások. A marketing területén a kreativitást, az értékesítésben és kereskedelemben a célorientáltságot, az informatikai munkakörökben a stressztűrést is keresik a munkaadók.
| Mit visznek tovább az egyetemről a pályakezdők? |
December elején arra kértünk benneteket, írjatok nekünk azokról a skillekről, képességekről, ismeretekről, amiket az egyetemen szereztetek meg – és amik jól jönnek a munkahelyen is. A legtöbben az önálló munkaszervezést, időbeosztást említették, a vizsgaidőszakban komoly szervezőképesség kell ahhoz, hogy minden vizsgára fel tudjanak készülni a diákmunka, a gyakornoki munka és a házi dolgozatok mellett. Ez jól jött, amikor friss diplomásként hónapokig otthonról, gyakorlatilag egyedül kellett dolgozniuk. Sokan említették a monotóniatűrést, a folyamatos tanulás és az óráról órára készülés hasonlít egy-egy sűrű munkanaphoz. Azok, akik jól bírták a terhelést az egyetemen, elmondásuk alapján jobban boldogultak a sokszor monoton munkában is. Több pályakezdő említette ezen felül azt, hogy az egyetemi projektek, ha nem is teljesen, de felkészítették őket a munkahelyi projektekre: a határidők betartására, a csapatmunkára és az eredmények prezentálására. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
