2021. november 1-jétől a munkáltatók kötelezővé tehetik a koronavírus elleni védőoltást. De meddig kell beoltatnotok magatokat, és mi történik, ha megtagadjátok az oltást? A legfontosabb kérdésekre válaszolunk.
Egyes állami foglalkoztatóknál mindenkinek kötelező lesz az oltás, de sok kisebb cég is úgy döntött már, hogy már az állásinterjún védettségi igazolványt kérnek. A friss szabály sokakat érint(het), de továbbra is nagyon sok a kérdés a témában, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy részletes tájékoztatóban a legfontosabb kérdésekre válaszol.
Meddig kell beoltatnotok magatokat?
Nem állami vagy önkormányzati munka esetén, ha a munkáltató elrendeli a kötelező védőoltást, ő határozza meg azt a napot, ameddig be kell oltatnotok magatokat. Ez a határidő legkorábban az elrendeléstől számított 45. napon lehet - írja a TASZ.
Állami vagy önkormányzati munka esetén: ha valaki a munkája során rendszeresen találkozik ügyfelekkel, 2021. december 15-éig kell megkapnia a védőoltás első dózisát; ha a munkája során nem találkozik rendszeresen ügyfelekkel, 2022. január 31-éig kell beoltatnia magát az első adaggal.
Ez utóbbi szabály vonatkozik többek között az oktatásban dolgozókra és a kulturális vagy szociális intézmények dolgozóira is.
Nem oltathatom be magam, ezt hogyan igazolhatom?
Ha valaki nem kaphatja meg az oltást, és ezt orvosi szakvéleménnyel alátámasztja, mentesül a védőoltási kötelezettség alól. Az orvosi szakvélemény kiadását elsősorban az üzemorvostól lehet kérni, de elfogadják az egészségügyi alkalmasság elbírálására jogosult orvos vagy a háziorvos szakvéleményét is - írja a TASZ.
Mi történik, ha nem oltatom be magam?
Aki nem oltatja be magát a megadott határidőig, azt a munkáltatója 15 napos határidővel felhívja, hogy pótolja a mulasztást vagy igazolja, hogy egészségügyi okból nem lehet beoltani.
Aki ezt a határidőt elmulasztja, vagyis nem oltatja be magát határidőben, és állami vagy önkormányzati foglalkoztatott, a munkáltatója fizetés nélküli szabadságot köteles elrendelni. Nem állami vagy önkormányzati munkavállaló, a munkáltató elrendelheti a fizetés nélküli szabadságot, de nem köteles ezt megtenni.
Ha további kérdésetek van, például azt szeretnétek megtudni, ki a felelős, ha valami bajotok lesz az oltástól, vagy lelkiismereti okból nem szeretnétek felvenni a védőoltást, akkor itt elolvashatjátok a TASZ kérdés-válasz tájékoztatóját.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
