Kötelező munkahelyi oltás: itt vannak a legfontosabb szabályok

2021. november 1-jétől a munkáltatók kötelezővé tehetik a koronavírus elleni védőoltást. De meddig kell beoltatnotok magatokat, és mi történik, ha megtagadjátok az oltást? A legfontosabb kérdésekre válaszolunk.

  • Csik Veronika

Egyes állami foglalkoztatóknál mindenkinek kötelező lesz az oltás, de sok kisebb cég is úgy döntött már, hogy már az állásinterjún védettségi igazolványt kérnek. A friss szabály sokakat érint(het), de továbbra is nagyon sok a kérdés a témában, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy részletes tájékoztatóban a legfontosabb kérdésekre válaszol.

Meddig kell beoltatnotok magatokat?

Nem állami vagy önkormányzati munka esetén, ha a munkáltató elrendeli a kötelező védőoltást, ő határozza meg azt a napot, ameddig be kell oltatnotok magatokat. Ez a határidő legkorábban az elrendeléstől számított 45. napon lehet - írja a TASZ.

Állami vagy önkormányzati munka esetén: ha valaki a munkája során rendszeresen találkozik ügyfelekkel, 2021. december 15-éig kell megkapnia a védőoltás első dózisát; ha a munkája során nem találkozik rendszeresen ügyfelekkel, 2022. január 31-éig kell beoltatnia magát az első adaggal.

Ez utóbbi szabály vonatkozik többek között az oktatásban dolgozókra és a kulturális vagy szociális intézmények dolgozóira is.

Nem oltathatom be magam, ezt hogyan igazolhatom?

Ha valaki nem kaphatja meg az oltást, és ezt orvosi szakvéleménnyel alátámasztja, mentesül a védőoltási kötelezettség alól. Az orvosi szakvélemény kiadását elsősorban az üzemorvostól lehet kérni, de elfogadják az egészségügyi alkalmasság elbírálására jogosult orvos vagy a háziorvos szakvéleményét is - írja a TASZ.

Mi történik, ha nem oltatom be magam?

Aki nem oltatja be magát a megadott határidőig, azt a munkáltatója 15 napos határidővel felhívja, hogy pótolja a mulasztást vagy igazolja, hogy egészségügyi okból nem lehet beoltani.

Aki ezt a határidőt elmulasztja, vagyis nem oltatja be magát határidőben, és állami vagy önkormányzati foglalkoztatott, a munkáltatója fizetés nélküli szabadságot köteles elrendelni. Nem állami vagy önkormányzati munkavállaló, a munkáltató elrendelheti a fizetés nélküli szabadságot, de nem köteles ezt megtenni.

Ha további kérdésetek van, például azt szeretnétek megtudni, ki a felelős, ha valami bajotok lesz az oltástól, vagy lelkiismereti okból nem szeretnétek felvenni a védőoltást, akkor itt elolvashatjátok a TASZ kérdés-válasz tájékoztatóját.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.