Kötelező munkahelyi oltás: itt vannak a legfontosabb szabályok

2021. november 1-jétől a munkáltatók kötelezővé tehetik a koronavírus elleni védőoltást. De meddig kell beoltatnotok magatokat, és mi történik, ha megtagadjátok az oltást? A legfontosabb kérdésekre válaszolunk.

  • Csik Veronika

Egyes állami foglalkoztatóknál mindenkinek kötelező lesz az oltás, de sok kisebb cég is úgy döntött már, hogy már az állásinterjún védettségi igazolványt kérnek. A friss szabály sokakat érint(het), de továbbra is nagyon sok a kérdés a témában, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy részletes tájékoztatóban a legfontosabb kérdésekre válaszol.

Meddig kell beoltatnotok magatokat?

Nem állami vagy önkormányzati munka esetén, ha a munkáltató elrendeli a kötelező védőoltást, ő határozza meg azt a napot, ameddig be kell oltatnotok magatokat. Ez a határidő legkorábban az elrendeléstől számított 45. napon lehet - írja a TASZ.

Állami vagy önkormányzati munka esetén: ha valaki a munkája során rendszeresen találkozik ügyfelekkel, 2021. december 15-éig kell megkapnia a védőoltás első dózisát; ha a munkája során nem találkozik rendszeresen ügyfelekkel, 2022. január 31-éig kell beoltatnia magát az első adaggal.

Ez utóbbi szabály vonatkozik többek között az oktatásban dolgozókra és a kulturális vagy szociális intézmények dolgozóira is.

Nem oltathatom be magam, ezt hogyan igazolhatom?

Ha valaki nem kaphatja meg az oltást, és ezt orvosi szakvéleménnyel alátámasztja, mentesül a védőoltási kötelezettség alól. Az orvosi szakvélemény kiadását elsősorban az üzemorvostól lehet kérni, de elfogadják az egészségügyi alkalmasság elbírálására jogosult orvos vagy a háziorvos szakvéleményét is - írja a TASZ.

Mi történik, ha nem oltatom be magam?

Aki nem oltatja be magát a megadott határidőig, azt a munkáltatója 15 napos határidővel felhívja, hogy pótolja a mulasztást vagy igazolja, hogy egészségügyi okból nem lehet beoltani.

Aki ezt a határidőt elmulasztja, vagyis nem oltatja be magát határidőben, és állami vagy önkormányzati foglalkoztatott, a munkáltatója fizetés nélküli szabadságot köteles elrendelni. Nem állami vagy önkormányzati munkavállaló, a munkáltató elrendelheti a fizetés nélküli szabadságot, de nem köteles ezt megtenni.

Ha további kérdésetek van, például azt szeretnétek megtudni, ki a felelős, ha valami bajotok lesz az oltástól, vagy lelkiismereti okból nem szeretnétek felvenni a védőoltást, akkor itt elolvashatjátok a TASZ kérdés-válasz tájékoztatóját.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.