Kötelező munkahelyi oltás: itt vannak a legfontosabb szabályok

2021. november 1-jétől a munkáltatók kötelezővé tehetik a koronavírus elleni védőoltást. De meddig kell beoltatnotok magatokat, és mi történik, ha megtagadjátok az oltást? A legfontosabb kérdésekre válaszolunk.

  • Csik Veronika

Egyes állami foglalkoztatóknál mindenkinek kötelező lesz az oltás, de sok kisebb cég is úgy döntött már, hogy már az állásinterjún védettségi igazolványt kérnek. A friss szabály sokakat érint(het), de továbbra is nagyon sok a kérdés a témában, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy részletes tájékoztatóban a legfontosabb kérdésekre válaszol.

Meddig kell beoltatnotok magatokat?

Nem állami vagy önkormányzati munka esetén, ha a munkáltató elrendeli a kötelező védőoltást, ő határozza meg azt a napot, ameddig be kell oltatnotok magatokat. Ez a határidő legkorábban az elrendeléstől számított 45. napon lehet - írja a TASZ.

Állami vagy önkormányzati munka esetén: ha valaki a munkája során rendszeresen találkozik ügyfelekkel, 2021. december 15-éig kell megkapnia a védőoltás első dózisát; ha a munkája során nem találkozik rendszeresen ügyfelekkel, 2022. január 31-éig kell beoltatnia magát az első adaggal.

Ez utóbbi szabály vonatkozik többek között az oktatásban dolgozókra és a kulturális vagy szociális intézmények dolgozóira is.

Nem oltathatom be magam, ezt hogyan igazolhatom?

Ha valaki nem kaphatja meg az oltást, és ezt orvosi szakvéleménnyel alátámasztja, mentesül a védőoltási kötelezettség alól. Az orvosi szakvélemény kiadását elsősorban az üzemorvostól lehet kérni, de elfogadják az egészségügyi alkalmasság elbírálására jogosult orvos vagy a háziorvos szakvéleményét is - írja a TASZ.

Mi történik, ha nem oltatom be magam?

Aki nem oltatja be magát a megadott határidőig, azt a munkáltatója 15 napos határidővel felhívja, hogy pótolja a mulasztást vagy igazolja, hogy egészségügyi okból nem lehet beoltani.

Aki ezt a határidőt elmulasztja, vagyis nem oltatja be magát határidőben, és állami vagy önkormányzati foglalkoztatott, a munkáltatója fizetés nélküli szabadságot köteles elrendelni. Nem állami vagy önkormányzati munkavállaló, a munkáltató elrendelheti a fizetés nélküli szabadságot, de nem köteles ezt megtenni.

Ha további kérdésetek van, például azt szeretnétek megtudni, ki a felelős, ha valami bajotok lesz az oltástól, vagy lelkiismereti okból nem szeretnétek felvenni a védőoltást, akkor itt elolvashatjátok a TASZ kérdés-válasz tájékoztatóját.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.