Nettó 383 ezer forintot kér egy hegesztő, de a szakmunkások átlagbére is meghaladja a 233 ezer forintot

A szak-, betanított- és segédmunkásokat toborzó hirdetések száma 61 százalékkal nőtt idén 2020-hoz képest, a hirdetések száma Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében emelkedett a legnagyobb, míg Tolna és Nógrád megyében a legkisebb mértékben - közölte saját adatbázisa alapján a Profession.hu.

  • Eduline/MTI

A gépkezelők iránti kereslet nőtt a leginkább idén: 113 százalékos növekedést mértek az előző éves adatokhoz képest, ezt követi 103 százalékos emelkedéssel a betanított munka, 101 százalékos bővüléssel pedig a felszolgáló, pincér, pultos. Ezzel szemben a takarítás, tisztítás kategóriában 19 százalékkal, a személy- és vagyonvédelem területén 6 százalékkal a biztonsági őr, vagyonőr, portás állásokra pedig csupán 1 százalékkal nőtt a feladott álláshirdetések száma éves összevetésben. 

A meghirdetett állásokra jelentkezők száma alapján megállapították, hogy az előző évhez képest most a legnagyobb kihívás felszolgálókat, pincéreket, pultosokat és szakácsokat találni, amit a gépkezelő, valamint a hegesztő, lángvágó követ.

Az aktív álláskeresőknél, akik a tapasztalatuknak megfelelően jelentkeztek az üres pozíciókra, a havi bérigény tavaly óta 7 százalékkal, nettó 233 000 forintra emelkedett. A legjelentősebb 11-11 százalékos bérigény-növekedés a gépszerelő, valamint a lakatos, géplakatos állásokra jelentkezőknél történt, így a nettó bérigényük 320 000, illetve 353 000 forint, ezt követi a gépkezelő, ahol a bérigény  9 százalékkal 247 000 forintra emelkedett. Szintén 9-9 százalékos növekedést mértek a bérigényben a hegesztő, lángvágó és a betanított munka állásokra jelentkezőknél is.

Az elvárt bérek nagysága szerint sorrendben a hegesztő-lángvágó szakma áll az élen 382 000 forint havi nettó fizetési igénnyel, amit a lakatos-géplakatos (353 000 forint), a villanyszerelő (328 000 forint), autószerelő, szervizes (321 000 forint) és a gépszerelő (320 000 forint) követ.

Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója azt mondta, hogy a vizsgált célcsoportban a jelentkezők közel háromnegyedének a középiskolai érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége, ami a tavalyi adatokhoz képest 7 százalékponttal nőtt. Hozzátette, ezzel párhuzamosan a szakmai tapasztalat mértéke is jelentős, hiszen a jelentkezők 33 százaléka már több, mint 10 éve dolgozik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.