Közel félmillió forintot is kereshettek ezekkel a diplomákkal - friss felmérés

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül legjobban az informatikai képzéseket befejező hallgatók kereshetnek, de az államtudományi szakokon végzettek sem panaszkodhatnak - derül ki az Oktatási Hivatal friss kutatásából, amely mintegy 600 ezer hallgató munkaerőpiaci követése alapján készült.

  • Eduline/MTI

A 2020-as Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (AAE) a 2011/12 és 2017/18 tanévek között végzetteket és lemorzsolódottakat méri minden képzési szinten. Ez idő alatt 599 805 hallgatót és 765 567 képzést vizsgáltak úgy, hogy egy hallgató több képzésen is részt vehetett.

Az átlagosan másfél éves munkaerőpiaci követés során a 2017/18 alapképzések végzettjei 2019 decemberében átlagosan 345 468 forintot kerestek, ez 29 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben azt is kiemelték, hogy a frissdiplomások az elhelyezkedési ideje kevesebb, mint két hónap volt és a végzettek csaknem 80 százaléka felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, 34 százalékuk pedig mesterszakon tanul tovább.

Milyen képzésekkel kereshettek a legjobban?

A legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan havonta 487 775 forintot jelent, második helyen az államtudományi képzéseket végzett hallgatók állnak 456 186 forinttal, harmadik helyen pedig a műszaki képzések hallgatói 428 972 forinttal. Elhelyezkedési idő tekintetében is az informatikai képzések állnak az élen átlagosan 1,14 hónappal, második helyen az államtudományi képzések szerepelnek 1,29 hónapos átlagos elhelyezkedési idővel, ezeket követik a gazdaságtudományok, átlagosan 1,39 hónapos elhelyezkedési idővel - ismertette a minisztérium.

Az osztatlan képzésben résztvevők átlagkeresete a vizsgált időszak alatt 368 409 forint volt, ez 38 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset. Az elhelyezkedési idő itt kevesebb, mint két és fél hónap, valamint a végzettek több mint 96 százaléka felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, az álláskeresők száma pedig kevesebb, mint fél százalék.

A legtöbbet az orvos- és egészségtudományi képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan 429 621 forintot jelent. Ezután a műszaki képzéseket végzett hallgatók következnek 411 727 forinttal, harmadik helyen pedig a művészeti képzéseket végzettek vannak 315 107 forinttal. Leggyorsabban a pedagógus pályát választók tudtak elhelyezkedni, ők átlagosan kevesebb, mint egy hónap alatt találtak munkát. Második helyen a hitelintézeti képzéseket elvégzők szerepeltek 1,35 hónappal, harmadik helyen pedig a műszaki képzéseken végzett hallgatók állnak 1,9 hónapos elhelyezkedési idővel - olvasható az ITM közleményében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.