Közel félmillió forintot is kereshettek ezekkel a diplomákkal - friss felmérés

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül legjobban az informatikai képzéseket befejező hallgatók kereshetnek, de az államtudományi szakokon végzettek sem panaszkodhatnak - derül ki az Oktatási Hivatal friss kutatásából, amely mintegy 600 ezer hallgató munkaerőpiaci követése alapján készült.

  • Eduline/MTI

A 2020-as Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (AAE) a 2011/12 és 2017/18 tanévek között végzetteket és lemorzsolódottakat méri minden képzési szinten. Ez idő alatt 599 805 hallgatót és 765 567 képzést vizsgáltak úgy, hogy egy hallgató több képzésen is részt vehetett.

Az átlagosan másfél éves munkaerőpiaci követés során a 2017/18 alapképzések végzettjei 2019 decemberében átlagosan 345 468 forintot kerestek, ez 29 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben azt is kiemelték, hogy a frissdiplomások az elhelyezkedési ideje kevesebb, mint két hónap volt és a végzettek csaknem 80 százaléka felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, 34 százalékuk pedig mesterszakon tanul tovább.

Milyen képzésekkel kereshettek a legjobban?

A legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan havonta 487 775 forintot jelent, második helyen az államtudományi képzéseket végzett hallgatók állnak 456 186 forinttal, harmadik helyen pedig a műszaki képzések hallgatói 428 972 forinttal. Elhelyezkedési idő tekintetében is az informatikai képzések állnak az élen átlagosan 1,14 hónappal, második helyen az államtudományi képzések szerepelnek 1,29 hónapos átlagos elhelyezkedési idővel, ezeket követik a gazdaságtudományok, átlagosan 1,39 hónapos elhelyezkedési idővel - ismertette a minisztérium.

Az osztatlan képzésben résztvevők átlagkeresete a vizsgált időszak alatt 368 409 forint volt, ez 38 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset. Az elhelyezkedési idő itt kevesebb, mint két és fél hónap, valamint a végzettek több mint 96 százaléka felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, az álláskeresők száma pedig kevesebb, mint fél százalék.

A legtöbbet az orvos- és egészségtudományi képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan 429 621 forintot jelent. Ezután a műszaki képzéseket végzett hallgatók következnek 411 727 forinttal, harmadik helyen pedig a művészeti képzéseket végzettek vannak 315 107 forinttal. Leggyorsabban a pedagógus pályát választók tudtak elhelyezkedni, ők átlagosan kevesebb, mint egy hónap alatt találtak munkát. Második helyen a hitelintézeti képzéseket elvégzők szerepeltek 1,35 hónappal, harmadik helyen pedig a műszaki képzéseken végzett hallgatók állnak 1,9 hónapos elhelyezkedési idővel - olvasható az ITM közleményében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.