Közel félmillió forintot is kereshettek ezekkel a diplomákkal - friss felmérés

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül legjobban az informatikai képzéseket befejező hallgatók kereshetnek, de az államtudományi szakokon végzettek sem panaszkodhatnak - derül ki az Oktatási Hivatal friss kutatásából, amely mintegy 600 ezer hallgató munkaerőpiaci követése alapján készült.

  • Eduline/MTI

A 2020-as Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (AAE) a 2011/12 és 2017/18 tanévek között végzetteket és lemorzsolódottakat méri minden képzési szinten. Ez idő alatt 599 805 hallgatót és 765 567 képzést vizsgáltak úgy, hogy egy hallgató több képzésen is részt vehetett.

Az átlagosan másfél éves munkaerőpiaci követés során a 2017/18 alapképzések végzettjei 2019 decemberében átlagosan 345 468 forintot kerestek, ez 29 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben azt is kiemelték, hogy a frissdiplomások az elhelyezkedési ideje kevesebb, mint két hónap volt és a végzettek csaknem 80 százaléka felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, 34 százalékuk pedig mesterszakon tanul tovább.

Milyen képzésekkel kereshettek a legjobban?

A legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan havonta 487 775 forintot jelent, második helyen az államtudományi képzéseket végzett hallgatók állnak 456 186 forinttal, harmadik helyen pedig a műszaki képzések hallgatói 428 972 forinttal. Elhelyezkedési idő tekintetében is az informatikai képzések állnak az élen átlagosan 1,14 hónappal, második helyen az államtudományi képzések szerepelnek 1,29 hónapos átlagos elhelyezkedési idővel, ezeket követik a gazdaságtudományok, átlagosan 1,39 hónapos elhelyezkedési idővel - ismertette a minisztérium.

Az osztatlan képzésben résztvevők átlagkeresete a vizsgált időszak alatt 368 409 forint volt, ez 38 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset. Az elhelyezkedési idő itt kevesebb, mint két és fél hónap, valamint a végzettek több mint 96 százaléka felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, az álláskeresők száma pedig kevesebb, mint fél százalék.

A legtöbbet az orvos- és egészségtudományi képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan 429 621 forintot jelent. Ezután a műszaki képzéseket végzett hallgatók következnek 411 727 forinttal, harmadik helyen pedig a művészeti képzéseket végzettek vannak 315 107 forinttal. Leggyorsabban a pedagógus pályát választók tudtak elhelyezkedni, ők átlagosan kevesebb, mint egy hónap alatt találtak munkát. Második helyen a hitelintézeti képzéseket elvégzők szerepeltek 1,35 hónappal, harmadik helyen pedig a műszaki képzéseken végzett hallgatók állnak 1,9 hónapos elhelyezkedési idővel - olvasható az ITM közleményében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.