A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül legjobban az informatikai képzéseket befejező hallgatók kereshetnek, de az államtudományi szakokon végzettek sem panaszkodhatnak - derül ki az Oktatási Hivatal friss kutatásából, amely mintegy 600 ezer hallgató munkaerőpiaci követése alapján készült.
A 2020-as Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (AAE) a 2011/12 és 2017/18 tanévek között végzetteket és lemorzsolódottakat méri minden képzési szinten. Ez idő alatt 599 805 hallgatót és 765 567 képzést vizsgáltak úgy, hogy egy hallgató több képzésen is részt vehetett.
Az átlagosan másfél éves munkaerőpiaci követés során a 2017/18 alapképzések végzettjei 2019 decemberében átlagosan 345 468 forintot kerestek, ez 29 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben azt is kiemelték, hogy a frissdiplomások az elhelyezkedési ideje kevesebb, mint két hónap volt és a végzettek csaknem 80 százaléka felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, 34 százalékuk pedig mesterszakon tanul tovább.
Milyen képzésekkel kereshettek a legjobban?
A legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan havonta 487 775 forintot jelent, második helyen az államtudományi képzéseket végzett hallgatók állnak 456 186 forinttal, harmadik helyen pedig a műszaki képzések hallgatói 428 972 forinttal. Elhelyezkedési idő tekintetében is az informatikai képzések állnak az élen átlagosan 1,14 hónappal, második helyen az államtudományi képzések szerepelnek 1,29 hónapos átlagos elhelyezkedési idővel, ezeket követik a gazdaságtudományok, átlagosan 1,39 hónapos elhelyezkedési idővel - ismertette a minisztérium.
Az osztatlan képzésben résztvevők átlagkeresete a vizsgált időszak alatt 368 409 forint volt, ez 38 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset. Az elhelyezkedési idő itt kevesebb, mint két és fél hónap, valamint a végzettek több mint 96 százaléka felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, az álláskeresők száma pedig kevesebb, mint fél százalék.
A legtöbbet az orvos- és egészségtudományi képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan 429 621 forintot jelent. Ezután a műszaki képzéseket végzett hallgatók következnek 411 727 forinttal, harmadik helyen pedig a művészeti képzéseket végzettek vannak 315 107 forinttal. Leggyorsabban a pedagógus pályát választók tudtak elhelyezkedni, ők átlagosan kevesebb, mint egy hónap alatt találtak munkát. Második helyen a hitelintézeti képzéseket elvégzők szerepeltek 1,35 hónappal, harmadik helyen pedig a műszaki képzéseken végzett hallgatók állnak 1,9 hónapos elhelyezkedési idővel - olvasható az ITM közleményében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
