Ilyenek az átlagfizetések Magyarországon: friss adatok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozta az augusztusi átlagkereseteket. Mutatjuk a számokat.

  • Eduline/MTI

Augusztusban a bruttó átlagkereset 391 600 forint volt, ez 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában pedig az átlagfizetés 395 400 forintot tett ki, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 900 forintot. Mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A reálkeresetek 5,0 százalékkal emelkedtek augusztusban a múlt év azonos hónapjához viszonyítva. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a tavaly augusztusinál 9,2 százalékkal magasabb 402 400 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 000 forintot ért el, 9,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számított rendszeres bruttó átlagkereset 375 200 forintra becsülhető, ez 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Mennyit kereshettek a legnépszerűbb diplomákkal?

Ha kíváncsiak vagytok, hogy a 2020-as általános felvételi alapján melyik volt a tíz legnépszerűbb szak a felvételizők körében, itt megnézhetitek. A top 10-et figyelembe véve, cikksorozatunk első részében megnéztük, hogy az utóbbi évek statisztikái alapján mennyit keresnek a három legnépszerűbb szakon - azaz a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing és a pszichológia szakon - végzett frissdiplomások. Utánajártunk a negyedik, ötödik és hatodik helyen szereplő szakok bérezésének is - itt nézhetitek meg, mennyit keresnek mérnökinformatikus, turizmus-vendéglátás és ápolás-betegellátás szakon végzettek. Ebben a cikkben pedig azt néztük meg, milyen fizetésre számíthattok majd, ha programtervező informatikus, pénzügy és számvitel, gazdaságinformatikus vagy kommunikáció- és médiatudomány szakon végeztek.

Korábban már arról is beszámoltunk, hogy a miniszterelnök elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) bértábla javaslatát, így emelkedni fognak az orvosi fizetések. A döntés után egy rezidens a jövőben havi 700-800 ezer forint alapbérre számíthat, amely az orvosi karrier során elérheti a 2,4 millió forintot is.

Egyetem mellett dolgoznátok? Itt van néhány tipp

Összegyűjtöttünk néhány hasznos tippet arra az esetre, ha egyetem mellett szeretnétek dolgozni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.