Hogyan érdemes motivációs levelet írni?

Sok helyen szoktak kérni az önéletrajz mellé motivációs levelet is. Hogyan érdemes hozzáfogni? Mutatjuk.

  • Eduline

Van, aki már többször írt motivációs levelet, de olyan is van, aki nem is hallott még róla és nem érti mért van rá szükség, hiszen ott van az önéletrajz. Van, ahol kísérőlevélnek hívják, hiszen az önéletrajz mellé szokták kérni.

A motivációs levél sokkal szubjektívebb, egyénibb, mint az önéletrajz. A motivációs kísérőlevélben azt kell kifejtenetek, hogy miért szeretnétek az adott állást megpályázni, milyen céljaitok vannak és milyen személyes képességekkel tudtok hozzájárulni a cég fejlődéséhez, sikeréhez.

Úgy is mondhatjuk, hogy a motivációs levél ugyanazt tartalmazza, mint az önéletrajz, csak szépen, kerek egész mondatokban megfogalmazva.

Az első és legfontosabb tanács, hogy igyekezzetek kerülni a sablonokat. Minél egyedibb és személyesebb a motivációs levél, annál figyelemfelkeltőbb és így nagyobb eséllyel választanak majd titeket.

Ha tapasztalatokról írtok, akár az egyetemről, akár korábbi munkahelyről, akkor érdemes a sablon szövegeket kerülni és konkrét adatokkal, számokkal jellemezni magatokat. Például ahelyett, hogy azt írnátok „kiváló a kommunikációs képességekkel rendelkezem”, nyugodtan leírhatjátok, hogy korábban hogyan, kivel, milyen ügyben kellett kapcsolatot tartanotok és ezt milyen sikeresen csináltátok.

A levelet elküldhetitek csatolva, de jó ötlet, ha már az e-mailnek ez a szövege, így két legyet üthettek egy csapásra és sokkal jobban néz ki, ha nem csak annyit írtok, hogy csatoltátok az önéletrajzot és a motivációs levelet.

Egyetem mellett dolgoznátok? Itt van néhány tipp

Összegyűjtöttünk néhány hasznos tippet arra az esetre, ha egyetem mellett szeretnétek dolgozni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.