A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan még a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. Míg Magyarországon 2005-ben a 18-34 évesek 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalékra kúszott fel - derül ki egy friss felmérésből.
Bár 18 éves kortól jogi értelemben hazánkban is kezdetét veszi a felnőttkor, mégis sokan a húszas és harmincas éveikben is a szülői házban maradnak, és úgynevezett „mamahotelben” élnek - írja a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb tanulmányában. Ez főleg a tanulással töltött idő meghosszabbodásának, a munkaerőpiaci helyzetnek, valamint az anyagi, megélhetési nehézségeknek köszönhető.
Míg 2005-ben a 18-34 éves magyarok 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalék volt. Ezt az emelkedést elsősorban a korosztályba tartozó nők arányának növekedése okozta, ugyanis 2019-ben 57 százalékuk élt a szülői házban, szemben a 2005. évi 42 százalékkal.
De a tanulással töltött hosszabb idő is szerepet játszik a későbbi önállósodásban: 2019-ben a 18–24 évesek 86, a 25–34 évesek 41 százaléka lakott együtt a szüleivel. Ez utóbbi jóval magasabb a 2015-ös aránynál - ekkor a 25-34 évesek 32 százaléka lakott a családi fészekben.
A felmérésből az is kiderült, hogy mindkét korcsoportnál jellemzően a férfiak élnek nagyobb arányban a szülői házban, a velük egyidős nők pedig hamarabb önállósodnak. Ugyanakkor nemtől függetlenül jellemző, hogy a fiatalok a munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően sem hagyják el rögtön a szülői házat. A szülőkkel élő 25–34 évesek 72 ugyanis teljes állásban, 4,5 százaléka pedig részmunkaidőben dolgozott 2019-ben.
Más országokban is növekedett a szülőkkel élő felnőtt gyerekek aránya
Nem csak Magyarországon tolódik ki egyre inkább a szülői házból való elköltözés korhatára, több uniós tagállamban - például Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban - is emelkedett a szülőkkel élő felnőtt gyerekek aránya.
Az Európai Unióban jellemzően az északi országokban költöznek leghamarabb külön háztartásba a gyerekek - Svédországban például átlagosan 17,8 éves korban -, ami annak köszönhető, hogy ezekben az országokban kezdenek el leghamarabb dolgozni és anyagilag függetlenedni a fiatalok. Ezzel szemben a dél-európai országokban gyakori, hogy a felnőtt korú gyermekek csak a házasságkötést követően hagyják el a szülői házat - Horvátországban például átlagosan 31,8 évesen repülnek ki a családi fészekből.
Felvételi statisztikák - tavaly még nőtt, idén már rekord alacsony volt a jelentkezők száma
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
