A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan még a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. Míg Magyarországon 2005-ben a 18-34 évesek 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalékra kúszott fel - derül ki egy friss felmérésből.
Bár 18 éves kortól jogi értelemben hazánkban is kezdetét veszi a felnőttkor, mégis sokan a húszas és harmincas éveikben is a szülői házban maradnak, és úgynevezett „mamahotelben” élnek - írja a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb tanulmányában. Ez főleg a tanulással töltött idő meghosszabbodásának, a munkaerőpiaci helyzetnek, valamint az anyagi, megélhetési nehézségeknek köszönhető.
Míg 2005-ben a 18-34 éves magyarok 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalék volt. Ezt az emelkedést elsősorban a korosztályba tartozó nők arányának növekedése okozta, ugyanis 2019-ben 57 százalékuk élt a szülői házban, szemben a 2005. évi 42 százalékkal.
De a tanulással töltött hosszabb idő is szerepet játszik a későbbi önállósodásban: 2019-ben a 18–24 évesek 86, a 25–34 évesek 41 százaléka lakott együtt a szüleivel. Ez utóbbi jóval magasabb a 2015-ös aránynál - ekkor a 25-34 évesek 32 százaléka lakott a családi fészekben.
A felmérésből az is kiderült, hogy mindkét korcsoportnál jellemzően a férfiak élnek nagyobb arányban a szülői házban, a velük egyidős nők pedig hamarabb önállósodnak. Ugyanakkor nemtől függetlenül jellemző, hogy a fiatalok a munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően sem hagyják el rögtön a szülői házat. A szülőkkel élő 25–34 évesek 72 ugyanis teljes állásban, 4,5 százaléka pedig részmunkaidőben dolgozott 2019-ben.
Más országokban is növekedett a szülőkkel élő felnőtt gyerekek aránya
Nem csak Magyarországon tolódik ki egyre inkább a szülői házból való elköltözés korhatára, több uniós tagállamban - például Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban - is emelkedett a szülőkkel élő felnőtt gyerekek aránya.
Az Európai Unióban jellemzően az északi országokban költöznek leghamarabb külön háztartásba a gyerekek - Svédországban például átlagosan 17,8 éves korban -, ami annak köszönhető, hogy ezekben az országokban kezdenek el leghamarabb dolgozni és anyagilag függetlenedni a fiatalok. Ezzel szemben a dél-európai országokban gyakori, hogy a felnőtt korú gyermekek csak a házasságkötést követően hagyják el a szülői házat - Horvátországban például átlagosan 31,8 évesen repülnek ki a családi fészekből.
Felvételi statisztikák - tavaly még nőtt, idén már rekord alacsony volt a jelentkezők száma
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
