A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan még a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. Míg Magyarországon 2005-ben a 18-34 évesek 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalékra kúszott fel - derül ki egy friss felmérésből.
Bár 18 éves kortól jogi értelemben hazánkban is kezdetét veszi a felnőttkor, mégis sokan a húszas és harmincas éveikben is a szülői házban maradnak, és úgynevezett „mamahotelben” élnek - írja a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb tanulmányában. Ez főleg a tanulással töltött idő meghosszabbodásának, a munkaerőpiaci helyzetnek, valamint az anyagi, megélhetési nehézségeknek köszönhető.
Míg 2005-ben a 18-34 éves magyarok 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalék volt. Ezt az emelkedést elsősorban a korosztályba tartozó nők arányának növekedése okozta, ugyanis 2019-ben 57 százalékuk élt a szülői házban, szemben a 2005. évi 42 százalékkal.
De a tanulással töltött hosszabb idő is szerepet játszik a későbbi önállósodásban: 2019-ben a 18–24 évesek 86, a 25–34 évesek 41 százaléka lakott együtt a szüleivel. Ez utóbbi jóval magasabb a 2015-ös aránynál - ekkor a 25-34 évesek 32 százaléka lakott a családi fészekben.
A felmérésből az is kiderült, hogy mindkét korcsoportnál jellemzően a férfiak élnek nagyobb arányban a szülői házban, a velük egyidős nők pedig hamarabb önállósodnak. Ugyanakkor nemtől függetlenül jellemző, hogy a fiatalok a munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően sem hagyják el rögtön a szülői házat. A szülőkkel élő 25–34 évesek 72 ugyanis teljes állásban, 4,5 százaléka pedig részmunkaidőben dolgozott 2019-ben.
Más országokban is növekedett a szülőkkel élő felnőtt gyerekek aránya
Nem csak Magyarországon tolódik ki egyre inkább a szülői házból való elköltözés korhatára, több uniós tagállamban - például Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban - is emelkedett a szülőkkel élő felnőtt gyerekek aránya.
Az Európai Unióban jellemzően az északi országokban költöznek leghamarabb külön háztartásba a gyerekek - Svédországban például átlagosan 17,8 éves korban -, ami annak köszönhető, hogy ezekben az országokban kezdenek el leghamarabb dolgozni és anyagilag függetlenedni a fiatalok. Ezzel szemben a dél-európai országokban gyakori, hogy a felnőtt korú gyermekek csak a házasságkötést követően hagyják el a szülői házat - Horvátországban például átlagosan 31,8 évesen repülnek ki a családi fészekből.
Felvételi statisztikák - tavaly még nőtt, idén már rekord alacsony volt a jelentkezők száma
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
