A bölcsészek és a szakképzésben tanulók érzik leginkább bizonytalannak az elhelyezkedésüket a koronavírus miatt

Az IT, technológia területen tanuló vagy dolgozó fiatalok tartják leginkább biztosnak munkakilátásukat a koronavírus-járvány kedvezőtlen munkaerőpiaci hatása ellenére, leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok aggódnak, és a bölcsészek érzik magukat leginkább érintettnek - közölte országos reprezentatív felmérésének eredményét a Zyntern.com állásportál szerdán az MTI-vel.

  • Eduline/MTI

A Zyntern.com gyakornoki és frissdiplomás állásportál kérdőívet több mint 3000 fiatal töltötte ki az elmúlt 1 hónapban, és közülük 27 százalék jelezte, hogy elvesztette gyakornoki vagy főállású munkáját. Szakterületenkénti megoszlásban a bölcsészek (38 százalék) és a szakmunkások (37 százalék) voltak legnagyobb arányban, a legkevésbé érintettek az agrár, a mérnöki és az IT területen dolgozó fiatal munkavállalók.

Korosztályos megoszlásban a 20-23 éves korcsoport a leginkább érintett (32 százalék), földrajzi megoszlás szerint pedig az látható, hogy a budapesti fiatalok nagyobb arányban vesztették el munkájukat (29 százalék), mint vidéki társaik (23,5 százalék). A válaszadók 15 százaléka jelezte, hogy a fizetését csökkentették.

A koronavírus közép- és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésre, a kitöltők több mint fele válaszolta, hogy a cégek erőteljes digitális fejlesztésekbe fognak kezdeni, illetve, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Szakterület szerint leginkább a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok, a pedagógia területén tanuló és dolgozó fiatalok számítanak arra, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a koronavírus hatásai nyomán.

Őket követik a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok. Ebben a kérdésben a 24-26 éves korosztály a legborúlátóbb, több mint 55 százaléka gondolja úgy, hogy nehezebb lesz munkát találni. A vidékiek optimistábbak a kérdésben budapesti társaiknál. A válaszadók 34 százaléka gondolja azt, hogy csökkeni fognak a bérek a járvány nyomán, ebben a kérdésben optimistábbak a vidéki fiatalok, és több mint 3 százalék azok aránya, aki béremelésre számít - közölte a Zyntern.com.

Tízezres nagyságrendben maradtak diákok munka nélkül az elmúlt hónapokban

Az elmúlt hetekben nagyon sok diák veszítette el a munkáját a koronavírus miatt kialakult helyzetben. A legtöbben azért dolgoztak, hogy fizetni tudják az egyetemi tanulmányokat, az albérletet. Mit mondanak a szakemberek?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.