Az elmúlt hetekben nagyon sok diák veszítette el a munkáját a koronavírus miatt kialakult helyzetben. A legtöbben azért dolgoztak, hogy fizetni tudják az egyetemi tanulmányokat, az albérletet. Mit mondanak a szakemberek?
Az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a dolgozó diákok aránya, a koronavírus miatt azonban tízezres nagyságrendben veszíthették el munkájukat az elmúlt hetekben – olvasható a G7 oldalán. A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének tavalyi összesítése szerint évente háromszázezer diák vállal munkát, közülük mintegy 180 ezren iskolaszövetkezeten keresztül. Mára már nagyobb arányban vesznek részt a felsőoktatásban tanulók a diákmunkában, mint a középiskolások.
Míg tíz éve a felsőoktatásban tanulók 18-19 százaléka dolgozott a tanulmányai mellett, mára ez 45-48 százalékra ment fel.
– mondta Simon Balázs a Fürge Diák jogi és kommunikációs igazgatója. Szerinte a szakma többsége szerint évente mintegy 90-100 ezer egyetemista és főiskolás végez diákmunkát. “A diákmunka összetétele gyakorlatilag leképezi a magyar gazdaságot” – mondta. Eszerint a legtöbben gyárakban végeznek betanított munkát, ezt követően pedig kereskedelmi láncoknál dolgoznak. Gyakornokként sokan elhelyezkednek fehérgalléros munkahelyeken, és jelentős az aránya azoknak, akik gyorséttermekben, fesztiválokon, strandokon vagy a mozikban dolgoznak.
A koronavírus megjelenése után számos vállalat vált meg a diákoktól. “Legelőször mindig a diákoktól szabadulnak meg a cégek, mert semmilyen kötöttségük nincs. A diák meg nem rendelésével semmilyen plusz költsége nincs a vállalatoknak” – mondta Simon Balázs. Szerinte azért küldték el jelentős számban a diákokat az ipari cégektől, mert gyári munkáknál a megrendelések március közepén szinte lenullázódtak. Márciusban emiatt az előző évhez képest 30-40 százalékkal visszaesett a Fürge Diák forgalma, áprilisban pedig már beesett az 50% alá.
A Prohuman, a legnagyobb munkaerő-kölcsönző szerint is hasonló csökkenéssel lehet számolni a diákmunka terén. A cég ügyvezető igazgatója, Juhász Csongor szerint eddig nagyjából húsz százalékkal esett vissza a diákmunkáik száma. “Eddig szerencsések is voltunk, mert a diákjaink nagy része gyakornokként dolgozik szellemi munkakörben, a válság pedig elsősorban a fizikai dolgozókat, a kereskedelmet és a vendéglátást érintette erőteljesen” – mondta. A nyár a legerősebb szezon a vendéglátás miatt, így még nagyobb csökkenésre lehet számítani.
A harmadik és a negyedik negyedévet már nem fogjuk megúszni, 50 százalékos visszaesést jósolunk az iskolaszövetkezeti üzletágunkban.
– mondta. Juhász Csongor piaci információi szerint országosan eddig nagyjából 40-50 százalékkal csökkent az elérhető diákmunkák száma. Ez alapján tízezres nagyságrendben maradtak diákok munka nélkül az elmúlt hónapokban. Ha év végéig nem lesz jelentős változás, akkor százezerhez közelíthet azoknak a száma, akik nem tudnak diákmunka révén pénzt keresni.
Hatalmas visszaesés tükröződik az egyik legnagyobb álláskereső portál, a Profession.hu adataiból is. Márciusban 50-60 százalékkal csökkent a diákoknak szánt álláshirdetések száma, mondta el Tüzes Imre, a portál üzletfejlesztési vezetője. Az egyik legnagyobb diákszövetkezet meghirdetett állásainak a száma 70-80 százalékkal esett vissza a járvány következtében. Április végére egyre többen kezdtek el ismét diákmunkákat keresni. Ugyan a meghirdetett állások száma is elkezdett nőni, az aránytalanságot szemlélteti, hogy az egyik ételfutár diákmunka-hirdetésre 17 ezren kattintottak. Tüzes Imre szerint korábban ennek a 30 százaléka is jó eredménynek számított.
A járvány a diákmunkára is jelentős hatással van. Az elmúlt években hasonló trend jellemezte a diákmunkát, mint a teljes munkaerőpiacot. A munkaerőhiány miatt az iskolaszövetkezeteknek az elmúlt 2-3 nyáron már hirdetniük kellett magukat. “Tíz éve ez elképzelhetetlen lett volna. Az elmúlt nyarakon viszont már nem volt annyi diák, amennyi mindenkit kiszolgált volna” – mondta Simon Balázs.
A munkaerőpiaci folyamatokkal párhuzamosan a diákmunkánál is nőttek a fizetések. Három éve nagyjából bruttó 700 forintos órabérért lehetett diákmunkát találni, addig tavaly Budapesten bruttó 1100-1300 (azaz nettó 935-1105) forintos órabért lehetett keresni, egy balatoni gyorsétteremben akár 1400 forintot is.
A diákmunka korábban jellemzően 10-20 százalékkal haladta meg a minimálbért, de tavaly a Balaton-parton ez már a 80 százalékot is elérte.
– mondta Simon. “A klassz nyári munkák idén azonban nem fognak úgy elindulni, ahogy szoktak” – folytatta. Mivel a nyári diákmunkákra most nagyjából ugyanakkora az érdeklődés mint tavaly, de jóval kevesebb a lehetőség, így minél hamarabb el kell kezdeni a jelentkezést.
Minden infó egy helyen a hamarosan induló ingyenes informatikai képzésekről
Mit lehet tudni az induló ingyenes informatikai képzésekről? Mikor indul és kiknek szól, valamint mit nyújt a kurzust elvégzőknek? Itt vannak az infók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
